Új alapokon nyugvó döntéstámogató rendszerünk – megújult honlap és teljesen új mobilalkalmazás – működésének megkezdésével 2026. április 15-e után elemzéseink is már csak kötelezettséget nem jelentő regisztrációval lesznek elérhetőek. Április 15-ig ún. béta tesztüzem zajlik.
A SevereWeather számos meteorológiai publikációt tesz közzé, lentebb most nem az egyik ilyen teljes egészének szabatos fordítását jelenítjük meg, hanem csak egy részét, mivel egyes részei már tényleg meteorológusoknak szól. A fordításban vastaggal emeltük ki a fontosabb mondatokat, szavakat, illetve a fordítás után rövid értékelő elemzésünk olvasható.
„Hosszú távú előrejelzés: az ECMWF 2026. nyári hőmérséklet- és légnyomás-előrejelzése
A hivatalos meteorológiai nyári időszak a június–július–augusztus hónapokat fedi le, amely egyben az északi féltekén az év legmelegebb negyedéve is. Két előrejelző rendszert fogunk használni: az ECMWF SEAS5 hosszú távú modellt és a Copernicus multimodell előrejelzést.
Az alábbiakban látható az ECMWF legfrissebb hosszú távú nyári légnyomás előrejelzése, amely valójában nagyon hasonló képet mutat, mint a fenti, elmúlt évekbeli adatok.
Alacsony nyomású terület várható Kanada keleti részén, az Egyesült Államok délnyugati részén és az Azori-szigeteken, míg magas nyomású terület található Kanada nyugati részén.
Ez arra utal, hogy a légkör valószínűleg a korábbi évekhez hasonlóan fog alakulni. Természetesen minden év egyedi, ezért mi most csak a nagyobb tendenciákat vizsgáljuk, amelyek jelenleg ugyanabba az irányba mutatnak.
Ezt akkor is láthatjuk, ha összehasonlítjuk a tengerszint feletti légnyomás (MSLP) anomáliájára vonatkozó előrejelzést a korábbi elemzésekkel. Látható, hogy Kanadán és az északi régiók felett magasnyomású terület , míg az Egyesült Államoktól Északnyugat- és Nyugat-Európáig egy alacsony nyomású területekből álló sáv húzódik.
Az alábbi, legfrissebb MSLP-előrejelzés nagyon hasonló képet mutat. Magasnyomású terület helyezkedik el Kanada és az északi régiók felett. Ugyanakkor alacsony nyomású terület látható az Egyesült Államoktól Nyugat-Európa felé. Mindkét képen látható az El Niño alacsony nyomású övezetének kialakulása a trópusok felett.
Mindez együtt egy nagyon sokatmondó képet ad egy olyan légköri folyamatról, amely már korábban is megfigyelhető volt hasonló globális változások során. Azt is megmutatja, hogy bizonyos globális rendellenességek hogyan eredményezhetnek kiszámíthatóbb időjárási mintázatot – legalábbis globálisabb léptékben, nem pedig persze az egyes települések szintjén.
Ez azt jelenti, hogy ha El Niño kialakulását észleljük, nagyjából előre láthatjuk, hogyan alakulnak majd az időjárási viszonyok a következő hónapokban. Ezt általában analóg előrejelzésnek nevezzük.
Ha megnézzük az észak-amerikai nyári hőmérséklet hosszú távú előrejelzését, láthatjuk, hogy az Egyesült Államok északi és keleti részén, valamint Kanada középső és keleti részének nagy részén átlagos hőmérsékleti viszonyok várhatók. Ez egybeesik a korábbi adatok tendenciáival, ami arra utal, hogy a háttérben El Niño-hatás érvényesül, amely a térség felett elhelyezkedő alacsony nyomású terület hatására visszafogja a hőmérsékleteket.
A 2026-os nyárra az Egyesült Államok északnyugati, nyugati és déli részein, valamint Kanada nyugati peremvidékén a szokásosnál magasabb hőmérsékleteket jósolnak, ami nagyon hasonlít a korábbi elemzési adatokhoz.
Európában is hasonló tendenciát figyelünk meg az előrejelzésben, mint a korábbi újraelemzési adatokban. Az átlagosnál magasabb hőmérsékletű területek főként Közép-Európában és észak felé helyezkednek el. Az átlagos hőmérsékletű terület azonban a kontinens teljes nyugati felét lefedi, hasonlóan a korábbi adatokhoz, ami arra utal, hogy enyhébb légtömeg érkezik.
A kontinens teljes nyugati felét azonban – a korábbi adatokhoz hasonlóan – normál hőmérsékletű terület borítja, ami arra utal, hogy az Atlanti-óceán felől enyhébb légtömeg érkezik.
A csapadék-előrejelzésből látható, hogy az Egyesült Államok északi és keleti részén elhelyezkedő alacsony nyomású terület hatására több csapadék hullik. Nyáron a szokásosnál kevesebb csapadékra számítanak Kanada nyugati részén, valamint az Egyesült Államok déli részén és Floridában. A Középnyugat egyes régióitól eltekintve ez nagyjából megegyezik a fenti elemzés szerinti csapadékmintázattal.
Európa területén az előrejelzés is hasonló képet mutat, mint a historikus adatok elemzéséből: a kontinens nagy részén a szokásosnál több csapadék hullik, kivéve egy kis területet Közép-Európában. Ez valószínűleg a délnyugat-európai vagy az Atlanti-óceán keleti részén elhelyezkedő alacsony nyomású rendszer hatásának tudható be.
Ez a modellelőrejelzés összességében érdekes módon hasonló képet mutat, mint egy hasonló globális helyzetre vonatkozó korábbi elemzés. Megerősíti az El Niño várható hatását, amely már az Egyesült Államok, Kanada és Európa nyári időjárási viszonyai között is megfigyelhető. De vajon a multimodell-előrejelzés is ugyanazt a mintát mutatja-e?
Légköri mintázatok: a 2026-os nyári szezonra vonatkozó többmodell-előrejelzés
A második választott modellünk valójában egy többmodellű előrejelzés, amely – ahogy a neve is mutatja – több különböző modell előrejelzéséből áll össze. Ez megbízhatóbbá teszi az előrejelzést, de előfordulhat, hogy lassabban reagál a változásokra, vagy elrejti a fontos árnyalatokat. Általános trendelemzéshez azonban így is jól használható.
Az alábbiakban látható a nyárra vonatkozó legfrissebb, több modellre épülő hosszú távú légnyomás-előrejelzés, amely – az EMCWF-hez hasonlóan – szintén az „analóg” évekhez nagyon hasonló légnyomás-képet mutat. A Csendes-óceán északnyugati partvidékén elhelyezkedő fő magasnyomású övezet elhelyezkedése alapján alacsony nyomású terület jelezhető Kanada keleti részén vagy az Egyesült Államok északi részén.
Egy másik potenciális alacsony nyomású terület Nyugat- és Délnyugat-Európa felett helyezkedik el. Ez annak köszönhető, hogy a fő magasnyomású terület az északi és észak-középső részek felett található. Ez is hasonló a korábbi El Niño-jelenségek kialakulásának éveihez.
Az előrejelzés szerint Észak-Amerika nyári hőmérséklete az Egyesült Államok nyugati és középső részének nagy részén a szokásosnál magasabb lesz. Ugyanakkor Kanadától az Egyesült Államok keleti részéig valószínűleg kialakulhat egy olyan sáv, ahol a hőmérséklet a szokásos szint közelében marad. Ez jelenleg csupán egy lehetséges mintázatként vagy tendenciaként értelmezhető, míg egy ilyen forgatókönyv esetén az Egyesült Államok északi és keleti részein a tényleges hőmérséklet alacsonyabb lenne.
Ugyanakkor a szokásosnál magasabb hőmérsékletek érnek el Kanada délnyugati részét, míg a szokásos vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű sáv Kanada déli és délkeleti területeire terjed ki.
Európa felett a multimodell-előrejelzés az ECMWF-hez és a korábbi újraelemzési adatokhoz hasonló tendenciát mutat. A fő „meleg” terület Közép-Európában és keleti irányban terül el.
A nyugati alacsony nyomású terület hatására azonban nyugat felé nagyobb a valószínűsége az átlagos hőmérsékletű (vagy a normálnál kissé magasabb hőmérsékletű) területek kialakulásának, hasonlóan ahhoz, amit a korábbi adatok alapján láthattunk.
Ha a csapadék előrejelzéshez érünk, már láthatjuk a multimodell-előrejelzés hátrányait. A csapadékmennyiségre vonatkozó előrejelzések érzékenyebbek a légköri mintázatokra, így a különböző modellek nagyon eltérő eredményeket adhatnak, amelyek átlagában azonban „átlagos” értéket mutatnak.
Észak-Amerika csapadékmennyiségének alakulása szerint az Egyesült Államok délnyugati részén a szokásosnál több csapadék várható, míg a Csendes-óceán partvidékének északnyugati részén és az Egyesült Államok déli részén kevesebb.
Mindezek a területek jól egyeznek az újra elemzett adatokban megfigyelt csapadékmintázattal.
Európa-szerte ugyanaz a probléma tapasztalható a jel erősségét illetően, és bár a kontinensre „átlagos” csapadékmennyiséget jósolnak, az északnyugati és északi részeken csökkenő csapadékmennyiségre utaló tendencia figyelhető meg.
Összességében ezek a képek és adatok egy nagyon érdekes képet rajzolnak arról, hogy milyen hasonló időjárási mintázatok alakulhatnak ki a múltban, a jelenben és a jövőben, amikor az óceán és a légkör ismét hasonló módon kapcsolódik össze.
Az El Niño egy másik, még egyértelműbb hatása a közelgő, 2026-os atlanti hurrikánszezonra is várható, amely általában nyár végén kezdődik.”
Elemzés:
A mélytanulási algoritmusok és a mesterséges intelligencia folyamatos fejlődése, nem utolsósorban az ezek futtatására használt számítógépek teljesítménye a meteorológiai előrejelzéseket sem hagyta érintetlenül. Ugyan ezen a meteorológiai modellek közzététele során is az előrejelzéseket ellátják olyan nyilatkozattal, hogy minden év azért egyedi és a modellek még a legnagyobb körültekintés mellett is utóbb részben hibásnak bizonyulhatnak, mégsem tehetjük meg, hogy ne kövessük ezt a komoly fejlődést. Egyrészről amiatt sem, mivel az időjárás a legfontosabb tényezővé vált Magyarországon a mezőgazdasági termelésben, másrészről amiatt sem, mivel versenytársaink a világban, legyen az uniós vagy az Unión kívüli, követik ezt a fejlődést.
A SevereWeather is ezeket a mindenki számára elérhető időjárási modellek adatait, képi megjelenítéseit veszik górcső alá és igyekeznek minél közérthetőbb formában tovább adni, ami néha sikerül, néha kevésbé.
A SevereWeather két időjárási modellt tekint át, hogy mégis ezek a modellek milyen időjárást jeleznek előre 2026 nyarára Észak-Amerikára és Európára.
Ami kiemelendő mindkét modellben, hogy
- Közép-Európára, ide értve Magyarországot az átlagosnál melegebb időjárást prognosztizálnak. A vetítési alap az elmúlt 20 év időjárása, mely ahogyan telnek az évek a korábbi ma már hűvösebbnek számító évek nem kerülnek már be, de a nagyon csapadékos és hűvös 2005-ös év még igen, persze nem ez az év rontja el a modellt. De az évek haladtával mind gyakrabb lesz releváns, hogy a sokéves átlaghoz képest melegebb-e egy évszak. A 2025-ös késő tavaszra és nyárra legalább átlagos hőmérsékletet jeleztek előre, ami utóbb tényleg hozta a kora 2000-es évek nyarait. A mostani átlagosnál melegebb azért azt fogja jelenteni, hogy gyakrabb fog 35 Celsius fok fölé kúszni a hőmérő higanyszála, és időnként lesz egy-egy időszak, amikor közelebb lesz a 40 Celsius fokhoz. Máskülönben nem tudna kijönni az átlagosnál melegebb időjárás
- az USA és Kanada nagy részére legalább átlagosan csapadékos időjárást jeleznek, sőt, az egyik modell kifejezetten csapadékosat és hangsúlyozni kell, hogy minden esetben az El Nino időjárási jelenségre hivatkoznak. Tehát az USA-ban lesz megfelelő kínálat.
- Hasonlóan legalább átlagosan csapadékos időjárást mondanak a fekete-tengeri régióban, sőt az egyik modell átlag fölötti csapadékot jelez előre
- Közép-Európára nem mernek nyilatkozni a csapadékról. De ha az átlagosnál melegebb a hőmérséklet, tehát a mezőgazdaság olvasatában hőségbe hajló napok-hetek többségben lesznek, azért olyankor nem szokott megérkezni a megfelelő mennyiségű csapadék. Ha érkezik is, a kipárolgás miatt még jobban le fog csökkenni a hozadéka.
Továbbra is hozzá kell tenni, hogy az El Nino meglétének cca. 1 évének átlagában hozza ki negatívra a globális termelésre a negatív hatásokat.
Nyilván megfontolásra érdemes a fenti tartalom és az egyébként is a mind nagyobb figyelmet kapó költségcsökkentés középpontba kerülése mellett körültekintően kell eljárni minden olyan kiadással, ami feltételez releváns nyári, koranyári csapadékot.
SevereWeather/AgriMarket.hu
