A csapadék megint heterogén módon érkezett, számos térségbe sok vagy jelentős csapadék érkezett, sok helyre viszont alig. Szinte nyári időjárás tér vissza hamarosan.

A WorldGrain szaklap egy interjúkkal tűzdelt publikációt adott közre az orosz mezőgazdaság helyzetéről – eltérő okokból, de nem sokkal különbözik az ukrán mezőgazdaság állapota -, mely elemzést változatlan formában, szabatos fordítással és rövid elemzéssel adunk közre. Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

„Lappangó gabonaipari válság Oroszországban

09.09.2025

MOSZKVA, OROSZORSZÁG — Az orosz gabonaiparban az elmúlt három évben kibontakozó rendszerszintű válság elérte csúcspontját, mivel a kisebb agrárcégek tömegesen hagynak fel a búzatermeléssel, és az export számok sem túl jól alakultak az utóbbi években.

Az iparág vezető üzleti szervezete, az Orosz Gabonaunió szerint az elmúlt öt évben közel 35 000 gabonatermelő ment csődbe. A tendencia csak erősödik, mivel a legtöbb termelő már nem rendelkezik biztonsági tartalékkal, amelyet az agrárszektor jövedelmezőbb időszakában halmozott fel.

„Kifogytak a pénzből” – mondta Arkady Zloshevskiy, az Orosz Gabonaszövetség (RGU) elnöke. „Ez elsősorban az exportvámoknak, az exportkvótáknak és a romló versenyhelyzetnek köszönhető.”

Az exportvámot eredetileg ideiglenes intézkedésként vezették be, hogy megvédjék a hazai élelmiszerpiacot a COVID-19-járvány által kiváltott globális zavarok okozta áringadozásoktól, de a vártnál sokkal hosszabb ideig maradt hatályban.

Az RGU többször felhívta az orosz kormány figyelmét, hogy vagy vonja vissza a vámot, vagy legalábbis módosítsa a kiszámításához használt képletet, hogy csökkentse a nehéz helyzetben lévő ágazat pénzügyi terheit. A szektor folyamatos mind riasztóbb jelzései azonban süket fülekre találtak.

„Egyértelmű, miért történik ez” – mondta Kira Remneva, egy helyi elemző. „A vámok az orosz költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrását jelentik. 2024-ben (a gabonaexport-vám) becslések szerint 133,9 milliárd rubelt (1,6 milliárd dollárt) hozott, és az idei előrejelzés 187 milliárd rubel (2,37 milliárd dollár).”

Az ország számára, amely Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatos nyugati szankciók és a globális nyersolajárak esése miatt hatalmas költségvetési hiányt kénytelen elviselni, ez a bevételi forrás létfontosságú.

Az exportvám kétségkívül nagy probléma, de csak a jéghegy csúcsa, mivel az orosz gabonatermelők számtalan kihívással küzdenek. A jelenlegi válság előtt az orosz gabonatermelők azt mondták, hogy nem kell banki hiteleket felvenniük a működésük fenntartásához. Most azonban a banki hitelek egyszerre elkerülhetetlenek és megfizethetetlenek.

Mivel az orosz központi bank irányadó kamatlábát jelenleg 18%-ra állapították meg, az általános feltételek mellett nyújtott banki hitelek költségei elképesztőek.

„Nincs értelme 27%–28%-os kamatlábbal pénzt felvenni” – mondta Szergej Szukhovenko, a Bison-Yug vezérigazgatója, amely gabonatermesztéssel foglalkozik Oroszország déli régióiban. „Milyen üzletág indokolhatja ezt: fegyverkereskedelem vagy kábítószer-kereskedelem valahol Latin-Amerikában? Hosszú távon ez tönkre fogja tenni a (nemzeti) gazdaságot.”

Ráadásul az RGU szerint a gabonatermelés költségei az elmúlt évben 20%-kal emelkedtek az üzemanyag-, energia- és műtrágyaárak emelkedése miatt. A búza és más növények nagykereskedelmi árainak alakulása azonban változatlan maradt.

„Minden drágul, kivéve a gabonát” – állítja az RGU.

Több tényező is hozzájárul a gabona nagykereskedelmi árainak alacsony szinten tartásához. Mivel a belföldi árak nagyrészt a globális árakhoz vannak kötve, az orosz rubel példátlan, közel 40%-os erősödése az év eleje óta – a szigorú monetáris politika másik következménye – szintén hátráltatta a rubelben jegyzett helyi gabonaárakat.

Az elemzők szerint a probléma az, hogy az orosz rubel túlértékelt – azaz tényleges ára nem felel meg a gazdasági valóságnak. Egy ilyen rendkívüli gazdasági jelenség egyik következménye, hogy az exportált termékek kevésbé versenyképesek a globális és a hazai piacon.

A jelentések szerint az orosz gabonaexport-üzletág példátlan konszolidációja, sőt monopolizálódása is hozzájárul az alacsony árak fenntartásához.

Jelenleg az Azovi-Fekete-tengeri medence orosz kikötőiből származó gabonaexport közel 80%-a mindössze öt vállalat kezében összpontosul. Összehasonlításképpen: 2020-ban becslések szerint 15 vállalat adta Oroszország külföldi vevői számára szállított gabona 80%-át.

Az Azovi-Fekete-tengeri medence Oroszország egyik legfontosabb mezőgazdasági export kapuja a világra, amely az ország gabonaexportjának közel 90%-át adja. Az exportőrök közötti verseny csökkenésével a termelők gyakran kénytelenek veszteséggel eladni terményüket.

Az orosz gabonatermelők panaszkodnak, hogy nehéz helyzetük ellenére az állami nyomás továbbra is növekszik.

Például az orosz mezőgazdasági minisztérium nagy erőfeszítéseket tett a termés biztosításának megkötésére, azzal az indokkal, hogy ezáltal az üzleti tevékenység kiszámíthatóbbá válik. A piaci szereplők szerint az ígéretes látszat mögött csak az a szándék húzódik meg, hogy az iparágból kiürítsék a kevés megmaradt erőforrást. 

„Mi nem biztosítjuk a termést” – mondta Jurij Kaszirin, az Agropromszojuz elnöke és a dél-oroszországi Rosztov régióban található Shumilinszkoje agrárcég vezetője. „Nem kockáztatunk az állammal, mert itt a biztosítás nem működik.

„Vannak befolyásos emberek, akik felügyelik a biztosítási piacot, és ezért kényszerítenek minket, hogy megkössük. Mi értelme van ennek? Az, hogy ez a pénz az üzletemberek zsebében marad. Ha azonban a termésem megsemmisül, soha nem kapunk érte kártérítést.”

A válság kezd kiütközni

Évekig az orosz gabonaágazat válsága a gabonatermelési és exportadatok mögött rejtve maradt a nyilvánosság elől. Most azonban úgy tűnik, hogy napvilágra kerül, mivel a kisgazdák problémái tükröződnek a makrogazdasági adatokban.

A moszkvai Sovecon tanácsadó cég előrejelzése szerint 2025-ben a tavaszi búza vetésterülete 11,8 millió hektárra csökken, ami a legalacsonyabb szint az elmúlt tíz évben.

Az Urál-hegységtől nyugatra az orosz gazdák 1 millió hektár mezőgazdasági területen tervezik felhagyni a búza termesztésével, és napraforgó termelésre vagy más tevékenységre állnak át.

„A gabonatermesztés területe elsősorban a jövedelmezőség csökkenése miatt szűkül, sőt, az elmúlt két-három évben ez a jövedelmezőség negatív szintre esett vissza” – mondta Pavel Vergeicsik, a szibériai Agrokapital gabonatermelő vállalat igazgatója. „Kollégáim, szomszédaim, mindannyian megtagadjuk a gabona vetését.”

A napraforgóm termesztésre való tömeges áttérés, amely az egyik kevés olyan mezőgazdasági szegmens, ahol a termelés továbbra is jövedelmező, megvan a maga ára. A gyártók máris aggodalmuknak adtak hangot a napraforgó idei túlkínálatával kapcsolatban. Emellett a napraforgó termelés felfutása a talajminőség hirtelen romlásával fenyeget.

„A napraforgó tápanyagokat von ki a talajból, ezért monokultúrás termesztése növeli bizonyos betegségek és kártevők kockázatát” – mondta Andrej Neduzhko, a Steppe mezőgazdasági holding vezérigazgatója.

Az oroszországi közös termelési szabványok szerint a gazdáknak legalább hat-hét év szünetet kell tartaniuk a napraforgó vetése között. A jelenlegi körülmények között azonban, amikor a hosszú távú tervezés alig lehetséges, és a gazdák a túlélésért küzdenek, ezt a szabályt gyakran figyelmen kívül hagyják.

A felhalmozódó problémák ellenére az orosz mezőgazdasági minisztérium és az orosz kormányhoz közeli egyes elemző csoportok az idei búzatermelés enyhe növekedését prognosztizálják, 82,8 millió tonnára, szemben a 2024-es 82,6 millió tonnával.

A kormány szerint az átlagos hozam idén emelkedni fog, ellensúlyozva a vetési terület csökkenését és a csőd miatt kevesebb gazdaság működését.

Az orosz gazdák ezzel szemben úgy vélik, hogy a növekedés csak a statisztikai adatok manipulálásával érhető el – ez egy olyan állami gyakorlat, amely már régóta létezik az orosz gabonaszektorban, de nem várható, hogy új méreteket ölt.

„Személy szerint úgy vélem, hogy ez a növekedés csak papíron lehetséges” – mondta Vergeicsik. „Az idei kedvezőtlen körülmények és a termelés csökkenése miatt a termés nem növekedhet.” Az orosz gazdák költségcsökkentésbe kezdtek, többek között csökkentették a műtrágyák és növényvédő szerek használatát, ezért nem teljesen világos, hogyan növekedhet a termelés a jelenlegi szezonban – mondta Igor Petrin, a Petrakovskoje gabonatermelő vállalat vezérigazgatója.

A kapcsolódó iparágakra gyakorolt hatás 

A gabonaágazati válság hatással van a kapcsolódó szegmensekre is.

Az oroszországi mezőgazdasági gépek értékesítése 2024-ben zuhanásszerűen visszaesett, derült ki az orosz piacvezető gyártó, a Rostselmash közleményéből. Tavaly a vállalat körülbelül 3900 kombájnt értékesített, ami a legkevesebb az elmúlt tíz évben.

A vállalat elsősorban a nagylelkű állami támogatási programoknak köszönhetően marad nyereséges. 2025 májusában azonban a Rostselmash levelet küldött az orosz kormánynak, amelyben további támogatást kért, és figyelmeztetett, hogy a kereslet soha nem látott alacsony szintre süllyedt, ezért fontolóra kell vennie a tevékenységének leépítését és a személyzet egy részének elbocsátását.

A Rostselmash jelenlegi nehéz helyzete nem meglepő, mivel alkalmi jelentések szerint az orosz gazdák eladásra kínálják mezőgazdasági gépeiket, hogy elvethessék a földjeiket, remélve, hogy 2025 második felében javul a helyzet.

A jelenlegi helyzet máris negatívan hat az exportra. 2025 májusában Oroszország csak 18 országba exportált gabonát, szemben az előző évi 50 országgal.

A Rusagrotrans szállítmányozó vállalat szerint az orosz búzaexport a jelenlegi mezőgazdasági szezonban közel 41 millió tonnára csökkenhet, szemben az előző évi 55 millió tonnával. Ennek eredményeként az orosz részesedés a globális exportból a tavalyi 28%-ról a jelenlegi szezonban 22%-ra csökkenhet.

A válság valószínűleg hátráltatni fogja Oroszország hosszú távú ipari fejlesztési programját, amelynek keretében az ország gabonatermelése 2030-ra 30-40 millió tonnával, évi 170 millió tonnára növekedett volna. Az export várhatóan 80 millió tonnára emelkedett volna, ebből körülbelül 60 millió tonna búza.

Az iparág talpra állításához a kormánynak három dolgot kell tennie – nyilatkozta a Rusagrotrans szóvivője a helyi sajtónak. Az első az exportvámok rendszerének felülvizsgálata, hogy megmentsék az iparág likviditásának maradékát. A második egy ideiglenes fegyverszünet és békeszerződés Ukrajnával, „mivel ez egyértelmű jelzést küldene az iparágnak, hogy lehet befektetni, és a dolgok könnyebbé válnak”. A harmadik pedig az Orosz Központi Bank alapkamatának csökkentése.

Mindhárom tényező bizonyos mértékben összefügg a közel négy éve tartó háborúval. A konfliktus alakulását és a 2025-ös békeszerződés aláírásának reményeinek elhalványulását figyelembe véve a gabonapiac iparági képviselői szerint a helyzet várhatóan tovább romlik.”

Elemzés:

Korábban nem volt szükség forgó eszköz finanszírozásra Oroszországban, viszont hogy ez már a cikk szavaival élve, elkerülhetetlenné vált, ez azt is jelenti, hogy a korábbi input költéseket másra kellett elkölteni és a 27%-28%-os kamatok mellett gazdálkodni, szinte biztos, hogy ennek nagyon komoly további következményei lesznek. Ide értve azokat is, hogy mivel tartósan nem képesek beruházni és majd ezt egyszer pótolni kell majd, az orosz termelés el fog maradni attól, ami a trend alapján várható volt. Egy őszi, egy tavaszi vagy egy kora nyári aszály – a területek 50%-án júniusban virágzik a búza – esetén ütközne ki igazán a finanszírozás miatti technológiai hiányosságok.

Az exportvámokat Oroszország mindig is használta, ám annak elsődleges célja inkább mindig az volt, ha nagyon kilőttek a nemzetközi árak, akkor az exportvámokkal biztosították az alacsonyabb gabona árakat a belső piacukon. Azonban az utóbbi időkben a háború finanszírozásának eszközévé is vált.

Az exportadók miatt is többek között jelentékeny módon csökken az orosz búza vetésterülete, helyette inkább az utóbbi években jövedelmezőbbé váló napraforgóra váltottak – egyébként növelni fogják a napraforgó vetésterületét jövőre is -, aminek ismét következményei lesznek.

Az orosz mezőgazdaságnak számtalan egyéb problémája is volt korábban is – 2025. január 12. -, egyébként ettől Ukrajna sem mentes, mindkét hadviselő fél mezőgazdaságát, eltérő okok miatt ugyan, de megviseli a háború. Itt kell megjegyezni egyébként azt, hogy még így is el-elkerüli a globális kínálat a keresletet, mi lenne ha Ukrajna és Oroszország még a piacra öntené azt a mennyiséget, amit most nem tud megtermelni?

WorldGrain/AgriMarket.hu