Nem túl sok csapadék esett az elmúlt hetekben Magyarországon, a téli feltöltődés idáig még hozza az elvárt szintet.

Climate analysts say early signs in the equatorial Pacific point to a possible El Niño return in the second half of 2026, potentially extending into 2027.

Weather analysts are detecting early signs that El Niño may return in the equatorial Pacific, with a clearer signal expected in the second half of 2026 and potentially lasting into the Northern Hemisphere winter of 2026–2027.

Such a development could amplify the current warming trend and increase the risk of heatwaves, drought and wildfires in many regions worldwide.

The equatorial Pacific is showing initial indications of a possible shift back towards El Niño conditions, which could emerge in the latter half of 2026 and peak during the Northern Hemisphere winter, according to climate analysts.

Scientists warn that a renewed El Niño could further reinforce the upward trend in global temperatures.

Severe Weather Europe, a European weather and climate analysis platform, said its latest projections suggest El Niño will return in 2026, intensify in the second half of the year and persist through the 2026–2027 season.

This could mean another year in which global temperatures remain close to—or briefly reach—the 1.5°C warming threshold above pre-industrial levels, alongside heightened risks of heatwaves, drought, wildfires and other climate-related impacts that are worsening at both global and regional levels.

El Niño is the warm phase of the El Niño–Southern Oscillation (ENSO), a natural climate cycle. During El Niño, the global average temperature is often higher than normal. The phenomenon disrupts rainfall patterns worldwide, bringing heavier rain to some regions while leaving others much drier.

In India, several past monsoon-season droughts have been linked to El Niño conditions in the equatorial Pacific.

A meteorológiai kutatók és elemzők szerint az egyenlítői Csendes-óceánon megfigyelhető korai jelek arra utalnak, hogy 2026 második felében visszatérhet az El Niño, amely akár 2027-ig is eltarthat.

A meteorológusok korai jeleket észlelnek arra vonatkozóan, hogy az El Niño visszatérhet az egyenlítői Csendes-óceánra, amelynek egyértelműbb jelei 2026 második felében várhatók, és akár az északi félteke 2026–2027-es téli időszakáig is eltarthatnak.

Egy ilyen fejlemény felerősítheti a jelenlegi felmelegedési tendenciát, és növelheti a hőhullámok, aszályok és bozót valamint erdőtüzek kockázatát világszerte.

Az egyenlítői Csendes-óceánon az első jelek arra utalnak, hogy 2026 második felében visszatérhet az El Niño, amely az északi félteke téli időszakában érheti el csúcspontját – állítják az éghajlati elemzők.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño visszatérése tovább erősítheti a globális hőmérséklet emelkedő tendenciáját.

A Severe Weather Europe, egy európai időjárás- és éghajlat-elemző platform szerint legfrissebb előrejelzéseik azt mutatják, hogy az El Niño 2026-ban visszatér, az év második felében erősödik, és a 2026–2027-es időszakban is fennmarad.

Ez azt jelentheti, hogy a globális hőmérséklet egy újabb évben is az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-os felmelegedési küszöbérték közelében marad, vagy rövid ideig eléri azt, miközben a hőhullámok, aszályok, tüzek és más éghajlati hatások kockázata mind globális, mind regionális szinten növekszik.

Az El Niño az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) meleg fázisa, egy természetes éghajlati ciklus. Az El Niño idején a globális átlaghőmérséklet gyakran magasabb a normálisnál. A jelenség világszerte megzavarja az esőzések mintázatát, egyes régiókban erősebb esőzéseket okozva, míg másokat sokkal szárazabbá téve.

Indiában a múltbeli monszun-szezonbeli aszályok többsége összefüggésbe hozható az egyenlítői Csendes-óceánon tapasztalható El Niño jelenséggel.

Elemzés:

Sajnos nincsen a látóhatáron olyan tényező, ami érdemben tudná befolyásolni a terménypiacot, azt a terménypiacot, ami strukturális problémákkal küzd és fog is még küzdeni – 2025. december 8. , csak az időjárás, ami a kínálati oldalon vesz el az egyes termények termelési szintjéből a világ különböző régióiban. Ha nincsen olyan globális időjárási következményekkel bíró időjárási jelenség, mint az El Nino vagy a La Nina, akkor nem hagyatkozhatunk másra, mind rövid- és középtávú időjárási előrejelzésekre, amik jó esetben is csak hetekre, legfeljebb három hónapra tudnak trendeket felvázolni, ami azért kevés ahhoz, amikor nagymennyiségű betárolt terménnyel rendelkezünk és több bizonyosságot szeretnénk ennél hosszabb időtávra. Viszont, mint fentebb a minap megjelent thaiföldi cikkben írtak abban a régióban, ami a leginkább ki van téve az El Ninonak és a La Ninanak alapoznak egy idei El Ninora.

Míg Európában az El Nino hatása közvetett, függ más regionális időjárási jelenségtől (mint az észak-atlanti oszcilláció), ezekben a régiókban, főleg Dél-Kelet-Ázsiában tudják, hogy az egyiktől biztosan „megsülnek”, a másiktól pedig még jobban „szanaszét áznak”, és a helyi mezőgazdaság viseli ennek minden következményét. Tehát, és sajnos ezt így kell kimondani, amikor ezekben a régióban el kezdenek aggódni, az a legjobb indikátor. Csak akkor kezdenek el aggódni, amikor már bizonyos e két időjárási jelenség bekövetkeztésnek a valószínűsége.

Az első és legfontosabb, tisztázni, hogy mekkora az esélye egy 2026-os El Ninonak.

A második, hogy mikor fog kialakulni az ún. ENSO 3.4 régióban (a Csendes-óceán közepén), hogy képes legyen blokkolni a fő futóáramlatot, ami az egyik ütőere a föld időjárásának.

A harmadik, hogy mennyire lesz erős ez az El Nino.

Utána pedig el kell határolni, hogy milyen következmények várhatóak a terménypiacon, nyilván az árakat illetően és mikor, nem utolsósorban pedig azt, hogy milyen időjárást hozhat a Kárpát-medencére.

Az elmúlt két hétben néhány újabb előrejelzés került ki a napvilágra a szaksajtóban, ami pontosabbá teszi a valószínű forgatókönyvet a 2026-os El Ninora vonatkozóan, amennyire persze ez lehetséges 2026. január elején.

Ki fog-e alakulni az El Nino a 2026-os évben?

Az amerikai NOAA meteorológiai ügynökség január 1-jei műhold felvételén még a csúcsán lévő La Nina időjárási jelenség látható, ami egyébként kedvező időjárást hozott a brazil szójavetésekre, ami messze ellensúlyozza az argentin területek száraz időjárását:

A lentebbi animáció, ami 450 méter mélyen, de több ezer kilométert fog át, jól látható, hogy az El Nino kialakulását jelző meleg áramlatok törnek lassan keletre és fölfelé megszüntetve a jelenlegi La Ninat:

De, ami igazán a legfontosabb, hogy a legnagyobb meteorológiai kutatóintézetek, Ausztráliától Japánon át az USA-ig, de még a legmértékadóbb európai ECMWF is 2026 késő tavaszára teszi az El Nino kialakulásának a kezdetét. Lentebb a 2026 AMJ (Április-Május-Június) átlagát mutatja, ahol jól látható, hogy a fentebb még a vízfelszín alatt lévő meleg áramlatok már jó ideje Peru partjaitól nyugatra 3000 km hosszan már a felszínre törtek:

Arra a kérdésre a válasz, hogy ki fog-e alakulni az El Nino, a számítógépes modellek alapján igenlő a válasz.

A következő kérdés, hogy mikorra fog kialakulni?

Ez nagyon fontos amiatt, mivel ha nem kellően korán alakul ki, akkor a kukorica világpiacán meghatározó fontosságú brazil második vetésű kukoricát el fogja kerülni az a rettentő hőség, amit az El Nino visz a régióba. Nem utolsósorban viszonylagos csapadékos időjárást hoz tavasszal a Kárpát-medencébe. Viszont a kialakult korai El Nino, szárazabb és meleg július-augusztust és őszt jelent.

Ahhoz, hogy az El Nino kiakalultnak minősüljön és befolyásolni tudja a fő futóáramlatot a Csendes-óceánon, az átlagosnál melegebb vízfelszínnek nem csak el kell érni majdnem Dél-Kelet-Ázsiát, de az ún. Nino 3.4 régióban legalább el kell érnie az átlaghoz képest +0,5 Celsius fokot, ez a küszöbérték, de inkább +1 Celsius fokot.

A Nino 3.4 régióban el kell érnie a vízfelszínnek a küszöbértéket:

A modellek többsége, és a modellekből vett átlag (vastag pirossal) csak nyárra (JJA–JAS ; Június-Július-Augusztus és Július-Augusztus-Szeptember) jelzi előre, az El Nino képes elérni a küszöbértéket, ami persze jóval korábbi, mint az általában vett november-december.

Amennyire a kukorica piacát – és igazán a búza piacát – rövidtávon túlkínálat jellemzi, hosszabb távon ki kell, hogy ütközzön a várható zárókészlet okozta hiány majd – 2025. december 18. , ezt a kiütközést hozta volna előrébb egy még korábbi El Nino, ha a gigantikus brazil másodvetést még a virágzás körüli időszakban eléri és drasztikus kiesést okozna benne. Ez az időszak április-májusban van. Ahogyan nálunk sem mindegy, hogy júliusban érkezik egy száraz hőhullám vagy augusztusban, pláne szeptemberben, itt is nagyon számíta(ná)nak ezek a hónapok. Tehát jó eséllyel nem fogja tudni felpörgetni a kukorica világpiacát az április-májusi időszakban. Természetesen az előrejelzések módosulhatnak, ígéretes a fenti animáció alapján az ütem és a fenti, az egyes modelleket felsoroló grafikonok között is van több olyan, ami már április-májusra jelzi a kialakulást, akkor ez szerencsét fog hozni. A tavaszi meteorológiai fejleményekről folyamatosan tájékoztatást fogunk adni a tél folyamán.

Mennyire lesz erőteljes a 2026-2027-es El Nino?

A Japán Meteorológiai Intézet szerint a +0,7-0,8 Celsius fokos eltérés várható, ami egy közepes erejű El Ninot, viszont, ami különleges, és nyilván fejlődik a tudomány és technológia, még 2027 nyárára is (!) El Ninoval számolnak. Ez más modellekben is megjelent, ez roppant fontos lesz majd hosszabb távon, mert nem csak a terménypiacra fog kihatni, hanem a Kárpát-medence 2027-es tavaszára is, nem csak az idei késő nyárra és őszre. Egy közepes erejű El Nino alkalmas arra, hogy érdemileg befolyásolja a globális időjárást és ne csak a Csendes-óceán két felére (Ázsiai és Amerika) fejtse ki hatását.

Milyen következményekkel fog járni ez a terménypiacon?

Egy legalább közepes erejű El Nino, ami kitart legalább adott decembertől következő áprilisig, mindig erodál annyit mind a gabonák, mind az olajosok globális termeléséből, ami hozzájárul a kínálat szűkéléséhez – nagyon más esély nincsen a terménypiacon – majd az árak növekedéséhez. Ez mindig így volt.

Azzal, hogy hamarabb kezdődik és tovább tart, ez mindenképpen pozitív lesz az árakra, de ennek hatásai nem vagy alig tudnak megjelenni a „májusi morzsoltig”, tényleg, hacsak nem azok a modellek nyernek, amik szerint hamarabb is ki tud alakulni.

Termesztéstechnológiai szempontból általában milyen időjárást hoz az El Nino Európába, azon belül a Kárpát-medencébe?

A terménypiaci szempontok talán a legfontosabbak, viszont legalább ennyire fontos, hogy egy tipikus El Nino milyen időjárást hoz nekünk. Egyébként a nyilvánosan elérhető modellek ezt már beemelik saját előrejelzéseikbe majd, de csak az apróbetűben jelenik meg az El Nino, mert más tényezőket is figyelembe veszenk. Ezek viszont csak 1-2-3 hónapra adnak előrejelzéseket.

Ez egy régi, általunk már többször idézett kép, ami az 1950-2005 közötti adatok alapján egy melegebb őszt jelez Európa délebbi és nyugatibb felére, ide értve a Kárpát-medencét is. Fontos, hogy ez a modell csak melegebbet ír, de nem beszél a csapadékról:

Egy már a 2010-es évek elején készült modell viszont nem beszél az őszi hőmérsékletről, viszont egyértelműen száraznak jelzi őszre a Közép-Kelet-Európai régiót, ide értve a Kárpát-medencét:

Egyébként egy kialakuló El Nino melegebb és szárazabb nyarat jelent a Kárpát-medencébe.

Összehasonlításként jó áttekinteni a 2015-ös, egyébként minden idők második legerőteljesebb El Ninoja volt, és sokat mondó volt a Kárpát-medencére nézve is.

Látható a NOAA 2015. január 5-ei műholdfelvételén, hogy már melegebb volt az egyenlítő Csendes-óceán vízfelszíne, nemhogy La Nina legyen:

2015. május végére pedig gyakorlatilag kialakult az El Nino, minden hatásával:

2015. decemberére pedig teljes erejében volt az El Nino – 2015. december 14. :

2015-ös év pedig hozta a papírformát a Kárpát-medencére:

• csapadékos tavasz, így jó kalászos és repcetermések, valamint napraforgó termések
• forró és száraz nyár, ami megtizedelte a kukoricát
• és száraz ősz, ami végletesen megnehezített a következő év előkészítését

2016-ra pedig úgy mentette meg a világpiaci árakat – 2016. február 21. , hogy közben kereslethiányos volt a világgazdaság – 2016. február 27. , akárcsak most.

A kukorica helyzete és a várható El Nino egy jobb környezetet fog hozni, az egyébként dekonjunktúrával jellemzett világgazdasági környezetbe, kérdés azonban, hogy ez mikor fog elkezdődni. Folyamatosan tájékoztatást adunk a fejleményekről.

ThaiPress/AgriMarket.hu