Marad a száraz időjárás, noha az Nyugat-Európa fölötti hőkupola enyhülni fog hamarosan. Ennek a hőkupolának a széle, az enyhébbik része Magyarországot is elérte.

A SevereWeather a múlt héten kétnaponta adott ki publikációkat a nyugat-európai hőhullámról és az azt kialakító hőkupoláról, aminek a széle pár napja Közép-Európát is elérte. Hangsúlyozni kell, hogy Magyarországon még enyhe időjárás van (!). Az egyetlen relevanciája a SevereWeather publikációjának megjelentetésével nálunk – a publikáció angolul ide kattintva érhető el – , hogy 1.) a nyugati kukoricákat, amik nincsenek hozzászokva az ilyen hősokkokhoz biztosan fog kiesés okozni, ez fontos lesz az uniós, egységes belső piacának árazásában később és világpiactól idővel jobb lehetőségeket hoz, esetleg hamarabb, erről külön elemzésben is írunk, 2.) pedig a repce vetését nagyon rossz állapotban indítja el, különösen, ha nem jön érdemi csapadék.

Mint mindig, a SevereWeather publikációi nem rövidek, megfontolandó mégis végigolvasni őket, más szemszögből mutatja az időjárás kutatásban rejlő lehetőségeket:

„A hőhullám nő Európában a hőkupola terjedésével együtt; augusztus közepéig rendkívüli hőség várható.

Szerző: Marko Korosec

Publikálva: 2025. augusztus 10.

A kontinensen erősödő hőhullám miatt gyors felmelegedés tapasztalható Dél-Európától Nyugat- és Közép-Európáig. Új, hosszú ideig tartó hőhullám várható Európa nagy részén, helyenként augusztusi hőmérsékletekkel, amelyek megdöntik a történelmi rekordokat. Az elkövetkező 10 napban egy erős magasnyomású terület miatt a hőmérséklet számos európai országban eléri a 40 fokot.

Ahogy az augusztus eleji modellek jelezték, Európa déli felén gyorsan kialakul egy jelentős hőhullám, amely észak felé terjed. A nyár közepén bekövetkezett átmeneti hőmérséklet-csökkenés után a délutáni hőmérséklet ismét 40 °C fölé emelkedik Franciaországban, a Balkán középső részén és Olaszországban.

A rendkívüli, perzselő hőség tovább rontja a jelenlegi aszályos helyzetet Ibériában, Közép-, Dél- és részben Nyugat-Európában, ahol a közelmúltban pusztító és történelmi jelentőségű tűzvészek dúltak Dél-Franciaországban, az Ibériai-félsziget nyugati részén, Görögországban és Törökországban.

Ezen a héten egy nagy hőhullám épül fel Európa nagy részén, amely az új héten is erős marad, és augusztus közepéig tart. Idővel a túlzott hőség északra és keletre terjed, elérve az Egyesült Királyságot és a Benelux államokat, keleten pedig Szlovákiát, Ukrajnát és Lengyelországot.

A középtávú előrejelzések szerint hosszú ideig tartó, intenzív hőhullám alakul ki, amely számos országot érint. A stabil meleg időjárás jelentősen és gyorsan emeli a hőmérsékletet, ami ismét 40 °C körüli hőmérsékletet eredményez Franciaországban, Olaszországban, a Balkán középső részén, valamint Spanyolországban és Portugáliában, ahol a hónap eleje óta máris extrém hőség sújtja a félszigetet.

Gyorsan nézzük meg az általános tendenciákat a franciaországi Nancy (felső) és a magyarországi Budapest (alsó) meteogram diagramjain. Láthatjuk, hogy a hőhullám már jóval a normális feletti hőmérsékletet hozott. Franciaországban augusztus 12-e, kedd után tovább erősödik, és augusztus közepéig tart.

Közép- és Kelet-Európában is gyors hőmérséklet-emelkedés várható a hét közepén, ahogy a hőhullám kelet felé terjed. A hőhullám hosszú ideig fog tartani.

A hőhullám erősödik; szombaton az Ibériai-félsziget és a Balkán középső része 42 °C-ra, Franciaország és Olaszország pedig 40 °C közelébe melegszik

Szombaton a hőség jelentősen fokozódott a Földközi-tenger térségétől és az Ibériai-félszigettől észak felé, kiterjedve Franciaországra, Olaszországra és a Balkánra. A délutáni hőmérséklet közel 40 °C-ra emelkedett Dél-Franciaországban, Észak-Olaszország Pó-völgyében és Görögországban.

Spanyolországban ismét 42 °C-ra emelkedett a hőmérséklet, hasonlóan az egész héthez. A Balkán középső része is gyorsan felmelegedett, Boszniában, Albániában és Észak-Macedóniában 40-42 °C-ot mértek. A jóval magasabb hőmérséklet, amely ismét a 30 °C közepére emelkedett, elérte Franciaország középső részét, Németország déli részét, az Alpok régiót, Magyarországot és Szlovákiát. Tehát a néhány nappal ezelőttihez képest meglehetősen jelentős és gyors felmelegedés történt. A perzselő hőség vasárnap tovább erősödik, és tovább terjed északra és keletre.

Ismétlem, az intenzív hőhullám általában a magasban kialakuló hőkupola jelenség eredménye. Vizsgáljuk meg ezt a nagyméretű jelenséget, és miért fontos megérteni annak viselkedését.

Mi az a hőhullám?

Amikor a múltban jelentős és történelmi rekordot döntő hőhullámok jelentek meg Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában, a hőkupola is közrejátszott ezekben. A hőkupola általában mindkét kontinens nyári időjárási viszonyainak meghatározó jellemzője.

Ezt a jelenséget hődómnak nevezzük, amikor rendkívül magas hőmérsékletek alakulnak ki. Íme, hogyan működik ez, és miért fontos, hogy szélesebb körben megértsük.

A hőkupola általában a magasabb rétegekben kialakuló magasnyomású gerinc, vagyis a magasabb tengerszint feletti magasságokban található nagyon meleg légtömeg, más néven felső magasnyomás (vagy blokkoló magasnyomás) alakítja ki. Ez az időjárási jelenség magas, néha rekordot döntő hőmérsékletet hoz a vele alatti régióba.

Ezt a kifejezést akkor használják, amikor egy nagy területen magas nyomású levegő állapodik meg a kontinens nagy részén. Ha az esemény rendkívül stabil és szélsőséges, akkor általában több napig vagy hétig tart.

A hőkupola úgy működik, mint egy edény fedele. A kiterjedt kupola minden szinten meleg levegőt zár alá, amely rétegekben süllyed a föld felé. Ezért a légtömeg a legalacsonyabb magasságokban rendkívül meleg lesz, a felszín közelében pedig rendkívül forró.

Hogyan hat a hőhullám az alatta élőkre?

A hőhullámok okozta túlzott hőhatás jelentősen befolyásolhatja az emberi egészséget, és veszélyt jelenthet a különösen veszélyeztetett csoportokra, például az idősekre, a gyermekekre és azokra, akiknek már meglévő egészségügyi problémáik vannak, amelyeket a szélsőséges hőhatás tovább ronthat. A magas hőmérsékletnek való hosszan tartó kitettség miatt a hosszú órákat a szabadban dolgozó építőmunkások, mezőgazdasági munkások és farmerek fokozottan ki vannak téve a hővel kapcsolatos betegségek kockázatának. A szegénységben élők is jobban ki vannak téve a hőhullámok okozta halálesetek kockázatának, mivel házaik gyakran hővisszatartó felületekből, például betonból és azbesztből épülnek.

A hőkimerültség akkor jelentkezik, ha az ember hosszabb ideig magas hőmérsékletnek van kitéve. Ez dehidratációhoz, szédüléshez vezet, és súlyosabb esetekben a hőkimerültség hőgutává is fajulhat.

A hőhullám idején a magas relatív páratartalom is jelentősen befolyásolhatja a szervezetet. Ezért hőindexet használunk, hogy kifejezzük a perzselő hőmérséklet és a magas páratartalom természetes érzetét. Ezek a grafikonok a hőmérséklet és a páratartalom közötti természetes összefüggést szemléltetik.

Ha a légtömeg hőmérséklete +35 °C körül van, a 60 százalék alatti páratartalom sokkal kevésbé jelent problémát, mint amikor a páratartalom nagyon magas, pl. 80 % felett van. Így a tényleges hőérzet 50 Celsius-fok körül lenne.

A hőhullámok összefüggésbe hozhatók a szívrohamok, a stroke-ok és a légúti megbetegedések gyakoriságának növekedésével is.

További cikkünk, „Egészségügyi kockázatok hőhullám és forró időjárás idején” további részleteket tartalmaz az egészségügyi kockázatokról.

A hőhullám augusztus közepéig az európai kontinens nagy részét uralja, egyes régiókban extrém, potenciálisan történelmi hőhullámot okozva.

A hétvége végével a hőhullám fokozatosan tovább erősödik délnyugat-Európából Nyugat- és Közép-Európába. A magasban lévő blokkoló gerinc magja Franciaország felett helyezkedik el, és Írország, az Egyesült Királyság, valamint a Balkán északi része felé terjed.

A hét első felében a legszokatlanabb hőmérsékletek Franciaországtól az Egyesült Királyságig, a Benelux államokig, Németországig és az Alpok régiójáig terjednek. A hőmérséklet ezekben az 5 napokban körülbelül 10 °C-kal lesz magasabb a normálisnál. Hétfőtől kezdődően a hőhullám erősödése jelentősen meleg légtömeget bocsát ki Nyugat-Európába.

A hőmérséklet napi szinten 10 °C-kal vagy annál is magasabb lesz a normálisnál. Franciaországban a hőmérsékleti anomália körülbelül 15 °C-kal lesz magasabb a normálisnál augusztus közepén.

A hét közepe után a hőhullám központja megerősödik, kiterjed, és tovább halad északra és keletre, így elérve Kelet-Európát.

A nagy blokk omega alakzatot fog kialakítani, amelynek központja a kontinens középső részén terjeszkedik. Az egyik jelentős alacsony nyomású terület Oroszország felett, a másik pedig az Atlanti-óceán északi részén lesz.

Ez egy tipikus forgatókönyv a kupola alatt kialakuló extrém, potenciálisan történelmi hőhullámra. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a hőmérséklet ebben a részében Európában még magasabbra emelkedjen, míg Közép-Európában a hét eleje óta nincs változás. Az extrém hőhullám hosszú ideig tartó hőhullámot fog okozni.

A szerdától jövő hét vasárnapig tartó 5 napos időszakban a legszokatlanabb légtömeg Franciaország, Németország, Közép-Európa, Lengyelország, a balti régió és még Skandinávia déli része felett is megfigyelhető. Ez pontosan a magaslégköri hőhullám magja alatt van. A hőmérséklet ebben az időszakban 8-10 °C-kal lesz magasabb az átlagnál, egyes napokon még ennél is többel.

Az alföldeken több napon át rendkívüli hőmérsékletek lesznek, amelyek veszélyesen magas hőmérsékletet eredményeznek.

Az alábbi ábra a szerdai 2 méteres hőmérsékleti eltéréseket mutatja, amelyek szerint Nyugat- és Közép-Európa nagy része rendkívül magas hőmérsékleteknek lesz kitéve.

A 35-40 °C vagy annál magasabb hőmérsékletű időszakok jelentősen növelik a tűzvészveszélyt és súlyosbítják az aszályos körülményeket.

Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban a hőmérséklet 44 °C közelébe emelkedhet, Olaszországban, a Balkánon, Nyugat-Németországban és a Benelux államokban pedig 30 °C felett, 40 °C alatt maradhat.

A hónap közepéig ismét a hőhullám lesz a domináns jelenség, amelynek hatására a süllyedő légtömeg melegíti és kiszárítja az alsó rétegeket, miközben a légtömeg a föld felé süllyed. A rendkívüli hőhullám receptje megvan.

Franciaországban vasárnaptól szerdáig 40-44 °C-os hőmérséklet várható a déli és középső síkságokon, míg a Benelux államokban és Nyugat-Németországban fokozatosan eléri a 30 °C-ot.

Spanyolországban és Portugáliában nem lesz érdemi változás a jelenlegi szélsőséges időjárási körülményekhez képest. Az elkövetkező 7 napban számos régióban a hőmérséklet eléri a 40 °C-ot, kedden pedig várhatóan a hét legmagasabb hőmérséklete lesz.

A legmagasabb hőmérséklet általában Portugália középső-déli részén, valamint Spanyolország déli és nyugati részén lesz, ahol több napon át 41–44 °C körüli maximális hőmérséklet várható.

A hőhullám a hét közepére északra és keletre terjed, és a hőmérséklet Németország nagy részén emelkedni fog. Kedden és szerdán az ország nyugati részén 30 °C feletti, akár 40 °C közeli hőmérsékletre lehet számítani.

Szerdán a közép-, észak- és dél-németországi régiókban is jóval magasabb hőmérséklet várható. A délutáni csúcshőmérséklet 36-39 °C között lesz.

Közép-Európa, Olaszország és a balkáni országok vasárnap fogják megélni az első szélsőséges időjárási körülményeket, amikor a hőhullám keleti széle az Alpok fölé emelkedik.

A kontinens felett kialakult kedvező nyomásviszonyok miatt egyes területeken a lefelé irányuló száraz szél miatt a hőmérséklet rendkívül magasra emelkedik, ami valószínűleg megdönti az észak-mediterrán régió és az Adriai-tenger partvidékének hőmérsékleti rekordjait.

Észak-Olaszország síkságain és Toszkánában vasárnaptól szerdáig 42 °C-os hőmérsékletre lehet számítani. A hőség rendkívüli lesz! A legmagasabb hőmérsékletek továbbra is 30 °C felett, 40 °C körül maradnak a Balkán középső és déli részén, különösen Horvátország keleti részén, Boszniában, Magyarországon és Szerbiában.

Az Egyesült Királyság és Írország időjárási előrejelzései jelentősen javultak legutóbbi frissítésünk óta, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet sokkal magasabb lesz. Így Írországban és az Egyesült Királyságban most intenzív hőhullám várható. Írországban és Skóciában a hőmérséklet a 20 fok közepére emelkedik, míg Anglia déli és középső részén hétfőre ismét 30 fok fölé emelkedik.

A legtöbb időjárási modell szerint kedd lesz a legmelegebb nap. A délutáni hőmérséklet csúcsértéke 32-34 °C lesz, egyes területeken akár a 35 °C-ot is elérheti.

Összességében az egész héten tapasztalt időjárási viszonyok várhatóan a hétvégén és valószínűleg a következő héten is folytatódnak. Az ECMWF és a GFS globális modellek egyaránt jól egyeznek a középtávú trendekkel, ami azt jelenti, hogy a hőhullám és a történelmi hőhullám még egy héten át folytatódhat.

SevereWeather/AgriMarket.hu