Ugyan hidegek az éjszakák, de a hótakaró meggátolja, hogy az őszi vetések kárt szenvedjenek. Van néhány kistérség, ahol vékonyabb a hótakaró, de ott sincsen kockázat.

EU healts CBAM Fees and Fertiliser Tarrifs to Ease Soaring Costs

The European Union has recently announced two trade-friendly measure aimed a teasing cost pressures linked to its Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) and supporting te agricultural sector, particularly farmeres facing high fertiliser prices.

Fisrt, the EU will temporarily suspend carbon tartiffs on certain products. According tha EU Trade Commissioner, the EU Commission, will issue guidance allowing the temporary suspension of carbon tariffs on selected goods, with fertilisers such as urea and ammonia being the primary focus. The suspension will apply retroactively from 1 January 2026 and is intended to provide a full exemption from the carbon tariff component, rather than a partial reduction. This pause is positioned as temporary response to EU’s agricultural crisis, incuding protests by farmers over elevated fertiliser costs.

Second, the EU confirmed the suspension of existing import tariffs. The Trade Commissioner announced that the EU will suspebd the 6.5% tariff on nirtogen fertilizers under HD 3102 code, including urea, and 5.5% tariff on ammonia under HS code 2814, bot hon wich fall under the Most Favoured Nation (MFN) tariff regime. This initiative is designed to futher reduce import expenses and enchance the effectiveness of the relief package.

Together, these measures aim to fully offset the additional costs generated by the CBAM and ease fertilizer price pressure faced by European farmers. Given the EU’s reliance on imported fertilisers, the decision is widely viewed as a temporary of price relief for the agricultural industry.

Az EU felfüggeszti a CBAM „vámot” és a nitrogén műtrágyára vonatkozó vámokat a meredeken emelkedő mezőgazdasági termelési költségek miatt

Az Európai Unió a mimnap két kedvező kereskedelmi intézkedést jelentett be, amelyek célja a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmushoz (CBAM) kapcsolódó költségnyomás enyhítése és a mezőgazdasági szektor, különösen a magas műtrágyaárakkal szembesülő gazdák támogatása.

Először is, az EU ideiglenesen felfüggeszti bizonyos termékek szén-dioxid-vámjait. Az EU kereskedelmi biztosa szerint az Európai Bizottság iránymutatást fog kiadni, amely lehetővé teszi a kiválasztott áruk szén-dioxid-vámjainak ideiglenes felfüggesztését, elsősorban az olyan műtrágyákra összpontosítva, mint a karbamid és az ammónia. A felfüggesztés visszamenőlegesen, 2026. január 1-jétől lép hatályba, és célja a szén-dioxid vámkomponens teljes mentessége, nem pedig részleges csökkentése. Ez a szünet ideiglenes válasz az EU mezőgazdasági válságára, beleértve a gazdák tiltakozását a megemelkedett műtrágyaárak miatt.

Másodszor, az EU megerősítette a meglévő importvámok felfüggesztését. A kereskedelmi biztos bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a HS 3102 vámsor alatt szereplő nitrogénműtrágyákra, beleértve a karbamidot is, kivetett 6,5%-os vámot, valamint a HS 2814 kód alatt szereplő ammóniára kivetett 5,5%-os vámot, amelyek mind a legnagyobb kedvezmény elbánás (MFN) alá tartoznak Ez a kezdeményezés az importköltségek további csökkentését és a segélycsomag hatékonyságának növelését célozza.

Ezek az intézkedések együttesen célja, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák a CBAM által generált többletköltségeket és enyhítsék az európai gazdákra nehezedő műtrágyaár-nyomást. Tekintettel az EU importált műtrágyáktól való függőségére, a döntést széles körben az agrárágazat számára ideiglenes árcsökkentésként értelmezik.

Elemzés:

Az Európai Bizottság a tagállamok magas szintű nyomására – a sajtóközelmény ide kattintva olvasható – két olyan intézkedést vezetett be, ami némi árcsökkenéstő hatással fog járni a nitrogén alapú műtrágyák esetében. Viszont ennél komplexebb a kép, sokat lehet spórolni a műtrágyabeszerzésekkel az elkövetkező egy évben, ha jól indőzítünk.

Mi az az MFN-vám?

Az Európai Unión belül a nemzetközi, külkereskedelemi szabályozásért, a kereskedelempolitikáért az Európai Bizottság felel, mint, jogi értelemben véve, az uniós végrehajtó hatalom birtokosaként, melyet a tagállamok és az Európai Parlament ellenőriznek. A kereskedelempolitikáról, mint szakpolitikáról korábban írtunk – 2025. április 7. -, de röviden ez az a szakpolitika, ami az egyes országok, kereskedelmi blokkok importját szabályozza, legyen az áruimport vagy szolgáltatáskereskedelem (egy amerikai bank szolgáltat az EU-ban), vámok, szabadkeresedelmi megállapodások.

Az MFN vám nagyon leegyszerűstve az a vámszint (Most Favoured Nation – Legnagyobb Kedvezmény Elve), amit minden ország, kereskedelmi blokk jogosult kivetni. Mindenki vállalt valamilyen szintet az egyes vámsorokra a WTO-megállapodásokban (World Trade Organisation – Kereskedelmi Világszervezet). Az EU a nitrogén alapú műtrágyákra 5,5-6,5%-os vámszinteket vállalt, amit felfüggeszthet, viszont ilyenkor ezt minden országra meg kell tennie. Tehát innentől kezdve az új importra nem kell megfizetni ezeket a vámokat az EU-ban. Látható a mértéke miatt, hogy azért ezek nem nagy tételek, de ilyen időkben minden számít. Van néhány országgal szemben büntetővám, ún. antidömping vámok, azok felfüggesztéséről még nem beszél a Bizottság.

Mi a CBAM „vám”?

Az EU ezt már bő 5 év kigondolta, aminek az az alapötlete, hogy azokban az országokban, ahol nincsen olyan karbonadó, mint az EU-ban, az ún. ETS, néhány termékkörben azt a díjat kell megfizetni, amit az EU-n belüli termelők is megfizetnek. Példánál maradva az uniós műtrágyagyártók CO2 kvótákat vesznek a káros kibocsátásuk miatt, az USA-ban nem kell ilyet fizetni, akkor hogy ne kerüljenek bajba az EU-s termelők, egyenlő legyen a verseny, az amerikai importra kivetik ezt a díjat, ami lényegében egy vám. Hozzá kell tenni, hogy egy viszonylag bonyolult rendszeren keresztül az uniós termelők kapnak ún. ingyenes kvótákat, tehát sem az importot nem vámolja meg az EU, sem az uniós termelőket. Egyébként idén indult volna el ez az új rendszer, a CBAM, viszont nem akarták ennek áremelő hatását.

Hozzá kell tenni azt is, hogy az EU zöld politikájának ez egy újabb arculcsapása, mivel saját maga kénytelen legalább időlegesen feladni újra elveit és saját szabályait.

Miért teszi ezt az EU?

E héten az uniós Agrártanácsban a tagállamok nyomására a Bizottság nyilatkozott, hogy lépéseket fog tenni, amiket azért tesz, hogy a nehéz helyzetben lévő agráriumot segítse. Ez egy roppant nagy beismerés az EU részéről! Az elmúlt 20 évben alig néhány alkalommal mentek abba bele, hogy a műtrágyák import terheit csökkentsék, azt is csak csendben, hogy ezt egy nyilvános sajtótájékoztatón ismerjék be és ilyen összehangolt lépéseket tegyenek két egymástól eltérő jogalapú rezsimben (vám és a CBAM díj), az nagyon sokat mondó.

Az EU mezőgazdaságát az ág is húzza, az erőteljes exportja miatt bármilyen EU ellenes intézkedés komoly következményekkel jár, például Kína korlátozta az uniós sajtok importját, válaszul az Unió más Kína elleni kereskedelmi intézkedésére és gyakorlatilag összeomlott az uniós tejpiac /ennek következményeiről külön elemzésben fogunk írni/.

Sajnos nincsen mit szépíteni, de a világ legnagyobb exportőre, az Európai Unió, ebben az új gepolitikai környezetben, ami sok éve alakul, ahol a kereskedelmet fegyverként használják, sok kárt szenved és még sajnos többet is fog. Ezek a károk pedig végigmennek a teljes adott értékláncon, legyen az tejipar, húsipar/sertéságazat – 2025. november 30.

Összességében elmondható, hogy e két uniós intézkedés mindenképpen árcsökkentő hatással fog bírni, viszont a puszta mértékük miatt, a hatásuk néhány %-nál nem tud több lenni, mivel az importvámok a végfelhasználói árakban már kisebb arányt képviselnek.

Ami viszont sokkal jobban ki fog hatni a nitrogén alapú műtrágya árakra, azok az uniós gázárak. Egy új éra kezdődött az gáz világpiacon, gázpiaci szakértők szerint a globális LNG kínálati többlet kialakulása miatt tartósan sem kell számolni a korábbiakhoz hasonló színvonalú gázárakra, mivel mind az USA-ban, mind Afrikában, mind a Közel-Keleten olyan kapacitások alakultak ki, amik tartós kínálatot fognak biztosítani. Ha rájönne egy orosz-ukrán béke és Oroszország vissza tudna kapcsolódni a világkereskedelembe, akkor az is csak erősítené ezt a trendet.

Az uniós piacon irányadó holland gáztőzsde árai tavaly február óta csökkenő tendenciát mutatnak. Sárgával látható a tendenciát mutató mozgóátlag, ami kisimulni tudott csak az elmúlt 1 hónapban, az is a nyugat-európai tartós hidegnek köszönhetően történt, ami most átmenetileg elért hozzánk is. És erre az nagy uniós fogyasztásra és a gyorsan apadó gázkészletekre is csak ennyit reagált az uniós gázár, az ún. TTF:

Az a nitrogén alapú műtrágya, ami ősszel megrendeltünk és kifizettünk, azt nyári, egyébként már szintén alacsony áru, cca. 35€/MWh-s gázból állították elő és amint elmegy kicsit a hideg idő és pszichológiailag is csökken a nyomás a gázpiacon, újból 20€/MWh felé véve az irányt, a nitrogén alapú műtrágyák költségének 60%-át kitevő gázár jobb műtrágya árakat fog eredményezni.

Természetesen a piac az piac, az eladói oldal igyekszik ezt minél jobban hátráltatni, de az biztos, ahogyan telnek majd a hónapok, úgy lesz mind kedvezőbb a műtrágya ára, mivel meg fog jelenni a lecsökkent gázár a költségekben. Minél később venni a nitrogén műtrágyát az idén tavasszal, annál jobb.

Számszerűen a gázárcsökkenés többet jelent, mint a fenti két uniós intézkedés eredménye, de azért akárhogyan is, a gázárcsökkenés nagyobbik része már tavaly tavasszal megtörtént. Viszont az uniós intézkedések és az előttünk lévő gázár visszarendeződéssel a novemberi árakra, vagy azok alá, a két tényező együtt már releváns és érezhető lesz az árakban. Probléma lesz ott, ahol egy nagykereskedő rossz időben vette meg a műtrágyát – éppen magasabb áru gázból gyártották – és ott van készleten, ott azért nagy lesz az ellenállás, de a piac az piac.

S&P/EU/AgriMarket.hu