DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

2020.05.06. 17:05

A COVID-19 koronavírus okozta gazdasági kihívások ugyan még csak éreztetik hatásukat, de várhatóan hangsúlyosabbak lesznek, noha a hatékony világszerte meglépett hatékony kormányzati beavazatkozásoknak köszönhetően nagy baj nem tudott történni. Kérdés, hogy ez az új gazdasági környezet hogyan fog hatni a mezőgazdaságra, azon belül a szántóföldi növénytermesztésre, főként a terménypiacra.

A terménypiac roppantmód változékonnyá vált, hiszen egyszerre vannak jelen az olyan klasszikus tényezők, mint az időjárás, geopolitikai feszültségek és az olyan tényező mint a COVID-19 koronavírus okozta általános kereslet és kínálat oldali sokk, nem utolsósorban pedig e kettő kombinált hatása hoz évek óta nem látott helyzetet.

Nehéz nem írni a fejleményekről, de most csak röviden:

  • orosz kvóták május közepére kifutnak
  • aszályos és/vagy csapadékhiányos a kontinentális Európa jelentős része
  • Brazíliában csapadékhiány sújtja a második termésű kukoricát
  • mindeközben keresleti piac van a búzában

A klasszikus terménypiacról külön cikkekben írunk a jövőhéten.

Számtalan elemzés született már és számtalan fog születni arról, hogy a COVID-19 koronavírus okozta gazdasági visszaesés milyen mértékű lesz, milyen időtávon tudja a gazdaság elnőni a mostani visszaesést, azonban arról, hogy az agrárium, azon belül is pedig a szántóföldi növénytermesztésre milyen hatással lesz, nemcsak a magyarországi szaksajtó szentel kevés időt, de az angol nyelvű nemzetközi szaksajtóban is még csak a napokban jelentek meg az első cikkek.

Ott kell kezdeni, hogy a járvány gazdasági hatásait mindenki alulbecsülte, ide értve minket is, javarészt amiatt mivel egy nem túl patogén vírusról beszéltünk és ugyan mindenki figyelembe vette, hogy 15 évvel ezelőtt nem volt ilyen mértékű a turizmus, nem voltak diszkont légitársaságok, a mai embermennyiségnek csak a töredéke utazott és ami még ennél is fontosabb, 15 évvel ezelőtt nem volt ilyen információáramlás – nem volt ennyire elterjedt az internet, a közösségi oldalak -, egész egyszerűen az emberek sem tudtak róla, ha egy járvány ütötte fel a fejét. De egy dolgot senki nem vett figyelembe: az emberi aggodalmat, márpedig az emberek egy része aggódik, az aggódás intézkedéseket kényszerített ki. A 2002-2003-as SARS járványról is csak a tévében hallhattunk, a 2008-2009-es Hongkongban fejét felütő vírusról is csak onnan, a MERS-vírusról meg még nagyon onnan sem. A turizmussal és a nemzetközi utak miatt a vírusok velünk fognak maradni, a mostanihoz hasonló helyzetre is lesz még példa az elöttünk álló 1-2 évtizedben.

De vissza a gazdasági következményekre, melyek még igazán majd még csak most kezdik éreztetni a hatásukat, a legegyszerűbb mindig, ha keresünk egy hasonló helyzetet a történelemből és annak a következményeit próbáljuk meg a mostani helyzetre adaptálni. Ez sem egyszerű, hiszen a mostani nem egy pénzügyi válság, mint a 2008-as, az 1929-es válságot az első világháború következményei hozták, okai sokrétűek voltak, köztük túltermelés, de a mostani helyzet, ahol egy járvány okoz egyszerre kínálatoldali és keresletoldali visszaesést, nem könnyű párhuzamot vonni. A korábbi válságok egyik gyors következménye lett, hogy a kereslet elapadt és emiatt a termelő és/vagy szolgáltató vállalatok kerültek bajba, majd a spirál után lassan mindenki, vagyis majdnem mindenki (erre lentebb még visszatérünk).

Persze az egyes helyzetek a fentebbieknél jóval komplexebbek annál, mint amennyit a jelen írás terjedelmileg megenged és túl vagyunk már egy szakaszon, ami hozzásegíti ahhoz az elemzőket, hogy egy ponton ne kelljen nagyon keresni már a történelmi analógiát. Az elmúlt hetekben sorra jelentették be az országok a saját gazdasági mentőcsomagjaikat, sokkal nagyobbakat, mint 2008-ban és elsőre működött, azaz nem csak, hogy megállt a zuhanás, hanem némileg rendeződött.

Miért fontos ez? Azért mivel minden válságnál az első, amit el kell kerülni, az a visszafordíthatatlan összeomlás, mert ez már nem csak arról szólna, hogy összébb ment a gazdaság, hanem olyan társadalmi következményei lennék, amire azt szokták mondani, hogy “már régen rossz”, ott már nem azon kellene aggódni, hogy nem tudjuk eladni a kukoricát…

Sikerült elkerülni a bajt, ahogyan 2008-ban is, így most egy kicsit közelebb vagyunk, mivel innen már lehet némi párhuzamot vonni a 2008-as krízissel. Tehát nem az okok oldaláról jutottunk el a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekhez, hanem a megoldás oldalról, hiszen lettek gyors gazdasági lépések, lényegében pénzt öntöttek a gazdaságból (jobb híján mást nagyon nem is tudtak csinálni), ehhez eljutottunk egy biztosabb ponthoz, ahonnan lehet számolni a közel és a távoli jövőt.

Mi történt 2008-ban? 2008 őszén az USA Kongresszusa elfogadta a mentőcsomagot – bail-out -, mely helyre állította a bizalmat a piacon, hasonlókat hoztak a világ nagy gazdaságai – kamatokat csökkentettek, stb. -, és meg kezdődött egy lassú kilábalás. Az USA, Nyugat-Európa, Kína gyakorlatilag 1-2 év alatt kijött a nehéz helyzetből, a gazdasági értelemben vett periféria illetve fél-periféria, mint Közép-Európa, csak 2014-ben jött ki a válságból.

Milyen következményei lettek a 2008-as mentőcsomagoknak a mezőgazdaságra, azon belül is a szántóföldi növénytermesztésre? Közhely, de enni akkor is kellett, nem utolsósorban pedig akkorra már beértek azok a beruházások, amik lehetővé tették az ipari felhasználását a magas növényi olajtartalmú és magas szénhidrát tartalmú növényeknek, ahol az ipari végtermék kereslete attól a kereslettől függött, amit a 2008-as nagy mentőcsomagok irányba tettek. Hiszen a lakosság újra autóba ült, ezért fogyott a kukorica, a cukornád, stb. alapú etanol, fogyott a szója, repce, stb. alapú biodízel és még hosszasan sorolhatnánk. A mentőcsomagoknak szükségük volt néhány hét átfutási időre, ezért történhetett meg az, amire emlékezhetünk, hogy mentőcsomagok még nem értek be a terménypiacra 2009 január elejére és a kukorica ára 24,5-25 ezer forint volt tonnánkként, ám a beinduló keresletnek köszönhetően a kukorica ára január végére 29 ezer forint volt ismét, ami akkoriban óriási különbség volt.

Sőt, mivel óriási pénzt pumpáltak a gazdaságba, ezek a pénzek keresték a helyüket, azon túlmenően, hogy generálták a gazdasági növekedést, ez pedig a terménypiaci keresletet, sok pénz közvetlenül a befektetési alapokhoz is ment, ennek pedig egy olyan hatása lett, hogy egy magasabb általános árszint alakult ki a terménypiacon és ezen a magas árszinten ingadoztak a termények árai, a búzától kezdődően, egésze a napraforgóig. Minden tényező, volt az akár egy lokális aszály vagy akár egy ország gazdasági visszaesése, a termények árai sokkal nagyobb mértékben változtak fölfelé vagy akár lefelé. Ez betartott egészen 2014-ig, majd laposodni kezdett az árszint is, illetve a kilengések mértéke is.

Most is rendkívüli összegeket öntenek a világgazdaságba, hogy elkerüljük az összeomlást, úgy néz ki, hogy ez rendben is lesz, de kérdés, hogy mégis milyen forgatókönyvek várhatóak:

  • azért le kell írni azt a forgatókönyvet is röviden, mi lett volna ha nem jött vagy nem jönne össze a mostani gazdaságmentés, szóval, ott tényleg más gondjaink lennének, hogy mint hogy nem tudjuk eladni a kukoricát…
  • továbbmenve, ha a 2008-ashoz hasonló, ámde kicsit jobb forgatókönyv várható, akkor a terményekre megmarad a kereslet, nőni fognak majd a kamatok (lesznek kedvezményes kamatozású állami hátterű hitelek), sajnos munkanélküliség, stb.
  • ha a 2008-ashoz hasonló, ám annál kicsit rosszabb, akkor is a terményárak rendben lesznek a fentebbiekre alapozva, de nagyobb munkanélküliség, az ingatlanpiacot még jobban meg fogja viselni, nyilván nem kell sokat várni majd a kőművesre és még sorolhatnánk

De a lényeg, ki lehet mondani, hogy a szántóföldi növénytermelésben működő agrárvállalkozások jóval kevésbé lesznek érintettek a gazdasági kihívásoktól, ahogyan 2008-at követően is történt. Egész egyszerűen azzal, hogy a terménypiac globálisan alakul ki, ott pedig baj nem tud lenni a fentebbiek szerint, kis időbeli eltérésekkel, de a magyarországi fizikai piac is leköveti azért, technológiailag és szakértelemmel jól el vannak látva a magyar agrárvállalkozások, emiatt olyan probléma, mint ami a turizmusban, átmenetileg az építőiparban van, nem érheti a szántóföldi növénytermesztésben működöket.

Ugyan a kereskedelmi kamatlábak emelkedni fognak, de már bejelentésre kerültek a támogatott források, ezek pedig a mezőgazdaságnak is elérhetőek lesznek. Ez megint pozitív, hiszen a terményárak rendben lesznek, beruházási forrás lesz, kedvező kamatokkal, nyilván a megnyíló építőipari kapacitások, munkaerő megint jó környezetet fog jelenteni (5 évvel ezelőtt könnyebb volt raktárat építeni és könnyebb volt szakembereket találni).

Ami kockázat marad, az a terményárak ingadozása és az időjárás, és ezek nem kis kockázatok, akár végletes romlást is hozhatnak, ha nem kezeljük megfelelően őket, hiába lesz viszonylag kedvező a gazdasági környezet kifejezetten a mezőgazdaságnak.

Az időjárás adottság, termesztéstechnológiával és precíz munkával sokat lehet segíteni. A volatilis (kilengő) terményárak ellen az információ segít. Egy nem jól kezelt aszály, pár rosszabb értékesítés és szinte oda az év.

AgriMarket.hu


Kapcsolódó cikkek

IGC
2021.09.27

AgriMarket.hu döntéstámogató rendszer

Összhangban az agráriummal, összhangban az árupiacokkal.
Az AgriMarket.hu döntéstámogató rendszere, szakterületén nem csupán piacvezető, szolgáltatásával évek óta egyedülálló Magyarországon.