DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

2024.02.05. 18:02

Szokatlanul meleg idő érkezett a Kárpát-medencébe, mely legalább 1 hétig még velünk fog maradni. Kis kivételektől elketintve ugyan telítettek a talajok országszerte, de hamarosan újra csapadékra lesz szükség, hogy ez így is maradjon.

Felvetődik a kérdés, hogy Európa szerte miért most kezdődtek meg a gazdatüntetések? Miért nem néhány éve, hiszen akkor is volt már zöldítés, az agrárvállalkozásokat akkor rendkívüli adminisztrációval terhelte a Közös Agrárpolitika, cserébe ugyan különféle támogatásokért. A cikk terjedelmére tekintettel a végére ugorva, nem csigázva a végletekig az olvasót, egyik legfőbb megállapításként már most lejegyezhetjük azt, miszerint ha termények általános árszínvonala nem csökkent volna ekkorát az elmúlt 1 évben, akkor sehol nem lennének tüntetések az EU-ban. Az árcsökkenések felszínre hozták a korábban elfedett problémákat.

A jelenlegi elemzés célja nem a hazai sajtóban megjelent információk duplikációja, habár elkerülhetetlenül érinteni szükséges, hanem elsősorban a nemzetközi kereskedelmi szabályokon és a termény- és mezőgazdasági árukereskedelmen keresztül rámutatni arra, hogy mik azok a forgatókönyvek, lényegében azonban egy forgatókönyv, ami hosszabbtávon megoldást hozhat.

Milyen környezetben jött létre az az uniós mezőgazdaságot védő rezsim?

Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezet (WTO – World Trade Organization) tagja annak 1995-ös alapítása óta, és mint tag, az EU is számtalan vállalást tett, így a mezőgazdaságra vonatkozóan is. Defenzív oldalról ezen szabályok alapján az EU megfelelően védhette az egyébként ún. historikusan komparatív hátrányban lévő szántóföldi növénytermesztését és bizonyos mértékben állattenyészését a nagy mezőgazdasági erőközpontoktól. Az akkori és a mai EU szántóföldi növénytermesztésének túlnyomó többsége történelmileg kialakultan kisebb, fregmentált területeken termel, ez alapján van komparatív hátrányban egy például brazil vagy amerikai több tízezer hektáros gazdasággal szemben. Van számos más tényező is, mint a magasabb szintű állat- és növényegészségügyi szabályok, EU-n kívül használt, az EU-ban már betiltott növényvédőszerek, stb., de ezek vizsgálata nem célja elemzésünknek.

Az EU így már a WTO létrejötte után, de előtte is a GATT által meghatározott kereskedelmi világrendben, egy bonyolult rezsimet tartott fönn, ami jórészt különféle vámok rendszerét is jelentette, egyes gabonák esetén ún. referencia árakon alapuló képletek alapján, bizonyos világpiaci körülményeket követően vámot vetett ki a kukoricára. Viszont ezt a referencia árakon alapuló képletet alkalmazó rendeletet az EU 2017-ben felfüggesztette (!).

Nagyon fontos, hogy ez a rendszer ún. erga omnes működött, azaz ugyanúgy működött az ukrán terménnyel szemben, mint az amerikaival vagy a brazillal szemben.

Meg kell különböztetni ettől azt, amikor egy regionális (szabad)kereskedelmi megállapodást köt az EU egy partnerével, mint például Ukrajnával vagy Kanadával, ahol vámmentes kvótákat biztosít a partnernek. Ukrajna esetén az EU-Ukrán regionális (szabad)kereskedelmi megállapodás alapján 2014 óta egy szűk termékkörre biztosít kvótákat, melyeket az EU 2022-ben felfüggesztett. Ezt követően vámmentesen érkezhet minden termék és termény Ukrajnából az EU-ba, innentől pedig már történelem. Az olajos növényekre és a növényi olajokra egyébként az EU-Ukrán (szabad)kereskedelmi megállapodás alapján is szabadon jöhetne, az EU előrelátó módon már 2012 körül előkészítette ezen növények hosszútávú vámmentes importját, érve az volt, hogy Ukrajna nem jelentős olajos növény termelő (!), ami akkor igaz is volt. Ezt ezen érv alapján akkor keresztülvitték a kritikát megfogalmazó tagállamokon keresztül, nem figyelt oda senki, hogy milyen mértékben futott fel a termelés már akkor évről-évre.

Ki kell emelni, hogy ez nem csak a gabonák és az olajos növények piacát érinti. Ugyanúgy cél volt az olcsóbb méz importjának a növelése, vagy legyen az tojás és még hosszan lehet sorolni. Ez egy kereskedelmi iskola az EU-ban, ami nagyobb teret hódított, egyelőre úgy néz ki, hogy az agrárium területén a kelleténél többet.

Mégis miért nem működik ez az egyébként jogszerű, korábban már alkalmazott defenzív, védelmet biztosító rezsim?

Sajnos, a vita még 10 éve indult el, hogy erősíteni kell az EU élelmiszeriparának versenyképességét és hát az a nézet alakult ki az Európai Bizottságban és számos, északi tagállamnál, hogy a szántóföldi növénytermesztés valamint az állattenyésztéssel foglalkozó kisgazdaságok jövedelmezősége már jó ideje magasabb, mint korábban, ezt tartósnak látták, felvetődött ezen termények importjának bizonyos enyhítése. Ehhez sok olyan tagállami támogatót találtak, akik vagy nem rendelkeztek jelentős termelői érdekkel vagy ha rendelkeznek is (Németország), élelmiszeriparának erősítése mellett tört lándzsát, különösen, hogy az akkoriak szerint úgy tűnt számukra, a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés jövedelmezősége a támogatásokkal együtt ezt elbírja.

Mit is jelent ez? Például a kukoricánál, mint fentebb már érintettük felfüggesztették azt az uniós rendeletet 2017-ben, ami bizonyos világpiaci körülmények esetén automatikusan vámot vezetett be a kukoricára. Ezt referencia áras képletet nagyon jól kitaláltak pár évtizeddel korábban, kiválóan működött. Apróság, de itt-ott további kvótákat adtak baromfi termékekben Ukrajnának jó pár éve, ezzel is biztosítva az olcsóbb importot az európai fogyasztónak.

A kukorica importjának ilyetén liberalizációja nagymértékben járult hozzá a nyugat-európai sertéságazat versenyképességének megerősödéséhez, ide értve a korábban a mainak töredékét kitevő spanyol sertéságazat felemelkedését. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem csak az ukrajnai kukoricát, hanem már relációból érkező kukoricára is vonatkozott.

De az igazán nagy mélyütést az ukrán import egyoldalú és teljes liberalizációja okozta 2022-ben, amit lényegében most 2025-ig ismét meghosszabbítottak. Ezt ugyan jól ismerjük, de fontos tudni, ha visszaállítanánk a korábbi kvótákat Ukrajnával szemben, az olajos növények ugyanúgy szabadon jöhetnének, a kukorica a fenti okok miatt szintén, a búza az egyedüli, ahol a 600 ezer tonnás éves kvótán túl egy jelentős 80-100 körüli vámot kellene fizetni tonnánként. Ugyan az olajos növényekre vonatkozóan is lenne mozgástere az Uniónak, de azokat nem fogja meglépni talán soha, viszont legalább visszaállnának a szigorúbb vámellenőrzések, mint a 2022-es liberalizáció előtt.

Tehát hoztak egy döntés 2015-2017 között, miszerint a szántóföldi növénytermesztés és a kis állattenyésztő gazdaságok jövedelmezősége elbírna egy olcsóbb importot, már évekkel ezelőtt jó pár lépést megtették a védelmet biztosító rezsim egyes elemeinek felszámolásával, viszont az ukrán-orosz háború árupiaci körülményeivel nem megfelelően számoltak (megj.: ezt szinte senki nem tudta felmérni a világon, mi magunk is alul becsültük).

Mi most a probléma a globális árupiacokon?

Két probléma uralja jelenleg a világpiacot, amiből az egyik korábban is időről-időre megjelent. Ez utóbbi, hogy Kína növekedési ütemének elmaradása nem támaszt megfelelő kereslet. De volt már ilyen korábban is, ahogyan az elmúlt 15 évben is volt már olyan, hogy túltermelés volt 1-2 évre, akkor az árak lecsökkentek és beindultak azok a mechanizmusok , amik el kezdték megalapozni a lassan felfutó áraknak, még ha egy globális hatással járó időjárási jelenség is vett el a kínálati oldalról, akkor pedig gyorsult az áremelkedés.

Photo: Bing.com

A másik probléma viszont új, ez az, amit mindenki alul becsült, miszerint Oroszország és Ukrajna együttes kínálata, diszkontáron kínált gabonái tartósan aláásták a világpiaci árakat. Mára már nem is beszélünk nagyon diszkont árakról, még ha van is árkülönbség az orosz búza és más származó búza ára között, mivel egész egyszerűen a többi nagy exportőr országnak is ehhez kellett alkalmazkodnia.

Mindig is volt olyan 1-2 év, amikor túltermelés volt, a tavalyi évben éppen az USA és Brazília diktálta ezt kukoricában, de azzal, hogy Ukrajna még olcsóbban tartja piacon saját kukoricáját, továbbá azzal, hogy Oroszország még mindig ármeghatározó a búza világpiacon – a búza és a kukorica egymás részbeni helyettesítő termékei -, lényegében az orosz hajóba rakott búza lett a világpiaci ár, de legalább annak legfőbb horgonya, egészen új helyzetet hozott ismét. Már tavaly ősszel egybehangzó vélemény volt a legnagyobb elemzőházaktól, hogy a búza árának már növekednie kellene, e helyett az ellenkező történik a világpiacon az orosz búza által diktált környezetben. Ha az El Nino nem lett volna idáig, a kukorica magyarországi telephelyi ára 40 ezer forinton, a napraforgóé pedig 100 ezer forinton mozogna.

Hogyan kapcsolódik ez össze a még néhány évvel ezelőtt is kiválóan működő uniós kereskedelmi rezsimmel?

Úgy kapcsolódna ez össze, hogy amennyiben például vissza lenne vonva a felfüggesztése annak a kukoricára vonatkozó végrehajtási rendeletnek, akkor lehetnek alacsony árak a világban, de pont annyival lennének magasabbak a kukorica árak az EU-ban a kivetendő vámok miatt, hogy az rentábilissá tegye a termelést. Ehhez persze szükséges lenne, hogy az Ukrajnának nyújtott, most meghosszabbított liberalizációs csomag alól kivételre kerüljön a kukorica és a búza.

Ugyan az EU az ukrán liberalizáció alól kivesz három terméket (tojás, cukor, baromfi) és az egyébként már megemelkedett 2022-2023-as import volumenig jöhet csak vámmentesen, de mondjuk a búzára is visszaállna az éves 600 ezer tonnás kvóta – a kukorica a fentebbiek szerint megoldódna -, fölötte pedig 100 eurós vám lenne, egészen más lenne a helyzet az EU-ban.

Vissza kell kanyarodni cikkünk elejére, amikor a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) tett uniós vállalásokról írtunk, mert az „kályha”, az a kiindulópont. Az EU arra szerzett akkor ügyesen jogosultságot, mozgásteret, hogy az uniós agráriumot, élelmiszeripart ha szükséges, megfelelően tudja védeni. Tehát lenne rá módja most, hogy kicsit akár finom hangolja a korábbi rezsimet, akár azt a kukorica vámot meghatározó „képletet” is illetve sok minden mást, de amíg nem eszkalálódik jobban a helyzet a tüntetések körül, addig a tagállamok sem fogják nyomás alá helyezni Brüsszelt, hogy vagy vezesse ki a korábbi rezsimet vagy azt szabja a mai világpiaci körülményekre.

Sajnos ez a megoldás, sehol nem jelent még meg. Gyakran a tagállamoktól sem, mivel bizakodnak abban, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége a világpiaci árak önmaguktól való rendeződése miatt megoldódik és nem szükséges újra bevezetni a korábbi kereskedelmi rezsimet, mivel egy valamivel tisztában vannak: ha egyszer visszavezetik, nagyon nehéz lesz újra kivezetni.

AgriMarket.hu


Kapcsolódó cikkek

AgriMarket.hu döntéstámogató rendszer

Összhangban az agráriummal, összhangban az árupiacokkal.
Az AgriMarket.hu döntéstámogató rendszere, szakterületén nem csupán piacvezető, szolgáltatásával évek óta egyedülálló Magyarországon.