A rendszeresen idézett SevereWeather számtalan időjárási témában publikál elemzéseket, így az El Nino témában is. Az egyik utóbbi elemzését – a teljes anyag ide kattintva érhető el – most nem teljes terjedelmében adjuk közre magyarul, hanem csak egy részét és a hozzá tartozó rövid elemzésünket, mert a többi már túlságosan meteorológusoknak van, de hasznos tudást ad át.
„El Nino ante portas”
Az ENSO alakulása: a szuper-El Niño felé történő elmozdulás nyomon követése
Az El Niño az ENSO-rendszer meleg fázisa. Ez az egyenlítői Csendes-óceán egy olyan régiója, amely körülbelül 1–3 évente váltakozik meleg és hideg fázisok között. Az El Niño jelentősen megváltoztatja a trópusi nyomás- és cirkulációs mintákat, ami világszerte hatással van az időjárásra, különösen egy erős jelenség idején.
Az alábbi legfrissebb felszíni elemzés szintén azt mutatja, hogy az ENSO fő régiójából eltűnnek a hideg foltok, és a régió nagy része már pozitív anomáliákat mutat. A központi és keleti területeken a következő hetekben fokozott felmelegedés várható, mivel a tengerfelszín alatt meleg Kelvin-hullám emelkedik fel.
A 2026-os szuper-El Niño kezdete
A szuper-El Niño hatása az Északi-sarkvidékre, az Egyesült Államokra és Kanadára 2026/2027-ben – SWE /FA Az erős Kelvin-hullámok jelentős hőmérséklet-változásokat okozhatnak az óceán felszíne alatt, amit az alábbi képen is láthatunk. A kép a trópusi Csendes-óceán legfrissebb felszín alatti hőmérsékleti anomáliáit mutatja, egy nagy, körülbelül 100–250 m (300–800 láb) mélységben lévő felszín alatti Kelvin-hullámmal.
Ez a jelenleg kelet felé haladó óceáni Kelvin-hullám a felszínen az El Niño jelenségként fog megjelenni. Ezeket a felszín alatti Kelvin-hullámokat a trópusi Csendes-óceánon átfújó nyugati passzátszelek hajtják, ami jól szemlélteti az óceánok és a légkör közötti szoros kapcsolatot.
Az alábbiakban látható az ECMWF legfrissebb együttes modell előrejelzése a következő néhány hónapra. Ez azt mutatja, hogy 2026-ra egy erős El Niño alakul ki, amely meghaladja a +2 fokos küszöbértéket, és a szuperjelenség kategóriába sorolható. Az közösség legtöbb tagja túllépi ezt a határt, és még magasabb csúcsra törekszik, amely általában a tél környékén jelentkezik.
Jobb képet kaphatunk erről a jelenségről, ha megnézzük az ECMWF legfrissebb, az augusztus–október közötti időszakra vonatkozó előrejelzését, amely jelentős El Niño-eltérést jelez a trópusi és az északi Csendes-óceán területén. Az eltérés értéke az egész ENSO-régióban meghaladja a +2 fokot, ami egy szuper-El Niño jelenség erősségének felel meg. Látható továbbá, hogy a sarkvidéki jégsapka környékén is meleg az óceán vize.
A szuper-El Niño jelenséget tudományosan akkor ismerik el, amikor a Niño3.4 régióban a tengeri felszíni hőmérsékleti eltérések meghaladják a hosszú távú átlagot +2,0 °C-kal vagy annál nagyobb mértékben. Ezzel azonosítják azokat a nagy intenzitású eseményeket, amelyek során a légköri kölcsönhatás elég erős ahhoz, hogy a globális időjárási mintázatokat olyan állapotba terelje, amely jelentős hatással jár.
Ezeknek a hatásoknak az egyikét az Északi-sarkvidék jégtakaróján is érezni lehet, amit a globális nyomásviszonyok változásai és az ebből következő meleg- és hideglevegő-áramlások a sarkvidéki régiók felett okoznak.
Téli légáramlás: a tengeri jég és a sarki örvény közötti kapcsolat
A sarki örvény az északi (és déli) féltekén kialakuló kiterjedt téli légáramlás. Úgy képzelhetjük el, mint egy forgó falat a sarkvidékek felett, amely a felszínről a sztratoszférába (több mint 50 km/30 mérföld magasságba) emelkedik, és a hideg sarkvidéki levegőt magába zárja.
Az alábbi képen látható módon a poláris örvény két rétegre oszlik, amelyeket minden télen figyelünk: a felső sztratoszféra és az alsó troposzféra. Az első magasabban, a második alacsonyabban helyezkedik el. A sarki örvény mindkét rétegen keresztül magasra emelkedik, de alakja, erőssége és hatása eltérő.
A sarki örvény sztratoszférikus részének állapota jelentős hatással van az alacsonyabb légköri rétegek áramlására. Egy erős/stabil sarki örvény a hidegebb levegőt a sarkvidéki régiókban tartja, megakadályozva, hogy az alacsonyabb szélességi fokokra terjedjen. Ez enyhébb időjárási viszonyokat eredményez az Egyesült Államok és Európa nagy részén.
Ha azonban a sarki örvény megszakad vagy összeomlik, már nem tudja visszatartani a hideg levegőt, amely így kifelé, a középső szélességi körök felé áramlik. Ezáltal a hideg levegő beáramlik az Egyesült Államokba és más középső szélességi körökön fekvő régiókba. Az alábbiakban egy példát mutatunk be arra, hogyan enged a megszakadt sarki örvény hideg sarkvidéki levegőt az Egyesült Államokba és Európába.
Az alábbi, január végéről származó 3D-elemzésen remek példát láthatunk a sarki örvény felbomlására. A sztratoszférikus felmelegedési hullámokkal járó magasnyomású területek összenyomták a poláris örvényt, megnyújtva annak szerkezetét. Ez azt eredményezte, hogy az alsó rétegek az alsó magot Észak-Amerika felé nyomták, lehetővé téve, hogy egy erős északias áramlás sarkvidéki légtömeggel behatoljon az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Európa egyes részeire.
Az elmúlt télen több ilyen esetet is tapasztaltunk, amelyek az Egyesült Államokban és Kanadában a szokásosnál hidegebb időjárást eredményeztek.
Az alábbiakban bemutatjuk a sztratoszférikus nyomáseltérések elemzését a szuper-El Niño-tél időszakában. Látható, hogy a szuper-El Niño-tél során a sarki örvény gyengébb, magját pedig egy sztratoszférikus magasnyomású terület szorítja ki. Ez az egyik olyan zavaró tényező, amely hatással lehet a légkör alsóbb rétegeinek időjárására.
Megvizsgálhatjuk a tengeri jég adatait is. Az alábbi képen látható a tengeri jég alacsony kiterjedése és a rákövetkező tél közepi sztratoszférikus hőmérsékletek közötti lehetséges összefüggés. Nyilvánvaló, hogy a tengeri jég kiterjedésének legkisebb értékét mutató évek melegebb sztratoszférát eredményeznek, ami növeli a sztratoszférikus felmelegedés bekövetkezésének valószínűségét és a poláris örvény megzavarodását.
Ez bizonyítja, hogy a kis kiterjedésű tengeri jég és az El Niño együttesen hatással lehet a sarki örvényre. Általában gyengíti azt, ami hidegebb telet eredményezhet Kanadában, az Egyesült Államokban és Európában.
Elemzés:
A SevereWeather-t jobbára nyugati meteorológusok szerkesztik, akik amikor azt írják pár sorral fentebb, hogy Európára az El Nino télre az átlagoshoz képest majd hideget hoz, azért ha jobban megnézzük, ezt csak Nyugat-Európára értik. Szóval számukra Európa=Nyugat-Európa.
De, ami ennél sokkal fontosabb, hogy közzétesz sok időjárási modellt egy koordináta-rendszerben, ahol a modellek túlnyomó többsége 2 Celsius foknál magasabbra valószínűsítik a Csendes-óceán egyenlítő körüli, azon belül is a középső területek – ami egyébként több ezer km-t fog át – átlaghoz képesti vízfelszín hőmérséklet eltérését, ami 10 évente egyszer ha van. Sőt, ha a mediánt vesszük, akkor a 2,3-2,4 Celsius fokos az emelkedés, ami viszont már egy kifejezetten nagy intenzitású El Nino-nak számít, aminek mindenképpen súlyos következményei lesznek Dél-Kelet-Ázsiában, ahol a pálmaolajat fogja érinteni, Ausztráliában, ahol a búzát és a repcét és Dél-Amerikában pedig nettó kárt okoz majd a szójában és a kukoricában.
Kérdés, hogy miként hat ki majd ki majd más régiókra. Mert a fentebbi régiók a Csendes-óceán két partján vannak, de ahogyan a SevereWeather publikációja is írja és a historikus adatok is ezt mutatják, hogy általában az El Nino és La Nina időjárási jelenségek globális következményekkel bírnak, de ezekből egy nagy intenzitású már nem hagyja érintetlenül a földgolyó más régióit sem, így Európát sem.
Hamarosan el kezdenek megjelenni azok az elemzések, amik már pontosabb előrejelzéseket – nyilván ezek hosszútávú modellek, így valószínűségeket mutatnak – és a korábbi előrejelzéseknél – 2026. március 17. ; 2026. április 8. – pontosabbak lesznek.
Az iráni konfliktus enyhülése körüli hírek miatt csökkennek éppen a nemzetközi árak, ez is jól mutatja, hogy a kínálat még releváns és tényleg szinte „csoda”, hogy az iráni konfliktus csak ennyire tudta megemelni az árakat.
NOAA/AgriMarket.hu
