Meglehetősen csapadékosra sikeredett az augusztus első fele az ország egész területén, igazán forró hőmérséklet sehol sem volt. Az már jól látszik, hogy vége a nyárnak, 1-2 hétre marad a meleg és csapadékos időjárás, ez persze megágyaz a repcevetéseknek, egyben kevésbé komfortos időszakot jelent a napraforgó betakarításának. Nagy kérdés, hogy milyen szeptembernek és ősznek nézünk elébe.

The center pegged at 60% the chances of a La Nina prevailing in November, December and January. A month ago, the center put the chances at 53%.

Since then, the Pacific Ocean has resumed a cooling trend that started last spring but paused in June and early July, according to the center.

A cooler-than-average ocean, especially along the equator in the mid-Pacific, triggers atmospheric changes to form a La Nina.

La Nina can dry out the southern U.S. through winter, bringing cooler temperatures and storms across the north. In South America, croplands in Argentina can become more arid, while heavier rains are possible across parts of Brazil. Australia and Indonesia can also experience flooding.

“The chances of La Nina this coming fall have nudged slightly upward thanks to some recent cooling we’ve seen in the subsurface and surface ocean.”

A központ 60%-os valószínűségűre emelte annak valószínűségét, hogy novemberben, decemberben és januárban La Nina alakulhat ki. Egy hónappal ezelőtt a központ ezt 53%-ra taksálta.

Azóta, a Csendes-Óceaán újrakezdődött a lehűlési trend, mely tavasszal indult, de megállt júniusban és júliusban.

Az átlagosnál hidegebb óceán felszín, különösen az egyenlítő környékén a Csendes-óceán közepén, megkezdi azokat a légköri folyamatokat, melyek a La Ninát hozzák létre.

A La Nina aszályt okoz télen az USA déli részén, hidegebbet és viharokat hoz északon. Dél-Amerikában, Argentínában száraz időjárást hoz, mindezközben heves esőzések érkezhetnek Brazília szerte. Ausztráliát és Indonéziát hasonlóan árvízek sújthatják.

„Idén őszre megnőtt az esélye a La Nina-nak köszönhetően annak, hogy a tengerfelszín alatt és a tengerfelszínen megindult a lehűlés.”

Elemzés:

Az utóbbi néhány napban pörögtek fel igazán a La Nina jelenséggel foglalkozó cikkek a nemzetközi sajtóban, minek utána a NOAA – National Oceanic and Atmospheric Administration – nyilvánosságra hozta legutóbbi, egyébként rövid értékelését.

Fontos továbbra is, hogy hivatalosan még nincsen La Nina, de már két évtizede ismeretes a kutatók előtt, hogy akár az El Nino akár a La Nina kialakulásai fázisa is már komoly hatással bír, sőt, amikor az El Nino jelenségből gyorsan megyünk át a La Nina jelenségbe, annak vannak a legdrasztikusabb kísérő jelenségei.

Az USA-ban és Kanadában természetesen mindenkit érdekel, hogy a La Nina miatt milyen hideg lesz a tél, vagy a dél-nyugati szárazság, de ami igazán érdekli őket, hogy az Atlanti-óceán hurrikán szezon szélviharainak erejét mennyire erősíti fel. A megjelenő angol nyelvű szaksajtó fele erről szól, értelemszerűen a „saját bajukkal” foglalkoznak, az európai hatásokat máshonnan kell kibogozni.

2020. augusztus 14-én a lentebbi képet mutatja a Csendes-óceán egyenlítő felszíne, ahol jó hír, hogy erősödik nyugat felé, különösen az ún. ENSO 3.4-es szakaszban – lásd: 2020. augusztus 11. , viszont elsőre nem olyan jó, hogy kicsit gyengült a 100-130 hosszúsági fok között:

Viszont ha szintén a NOAA oldalán lévő lentebbi animációra tekintünk, ami a tengerfelszín alatti vízhőmérsékletnek az átlagostól való eltérését mutatja, akkor jól látszik, hogy van lentebb tartalék és az felfelé áramlik:

Ugyanezt mutatja lentebb, de már nem az átlagtól való eltérés szerint, hanem a konkrét hőmérsékletekkel és szintén látszik, hogy van lenn tartalék és felfelé áramlik:

Pontosan ezekre alapozva jelentette a NOAA azt, hogy nő az esélye a La Nina kialakulásának az őszre.

El kell választani a La Nina terménypiaci hatásait, melyek közvetett és globális hatások (erről külön írunk később), a konkrét, lokális időjárási következményektől. Így az őszi vetések és munkák előtt sokkal inkább ez érdekli a magyar agrárvállalkozásokat is, milyen őszre és augusztusra számíthatnak. A La Nina jól hozta idáig a papírformát a Kárpát-Medencébe, az augusztust azért nagyjából lehet látni, az augusztus végi repcevetéseknek jók a körülmények, de tényleg a szeptember-októbert kellene igazán látni, de legalább azt a forgatókönyvet, ami a legvalószínűbb.

Fontos hangsúlyozni, hogy olyan mennyiségű és minőségű tanulmányok és kutatások születettek az elmúlt 10-15 évben arról, hogy ezek a globális hatásokkal járó időjárási jelenségek milyen következményekkel bírnak akár a földgolyó másik felén is, amik megalapozzák az elkövetkező évek kutatásait már a legfejlettebb információtechnológiai szoftverek és eszközök felhasználásával. Már most nagy valószínűséggel lehet előrejelezni a Kárpát-Medence időjárásának fő vonalait sok hétre előre, várhatóan ez ugrásszerű fejlődésen fog keresztülmenni az elkövetkező években.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, mégis milyen ősz várható a Kárpát-Medencében. A lentebbi kép szerint La Nina esetén október-decemberi időszakban a Kárpát-Medencében csapadékos időjárás várható (wet), persze itt meg kell azt is jegyezni, hogy január-mácius, majd április-júniusra száraz időjárást jelez (dry):

• 

Továbbra is feltétel, hogy a La Nina fejlődése folytatódjon, de ha így marad, akkor a jelenlegi állás szerint egy csapadékos őszre számíthatunk, ami azért jó hír, ugyan kicsit körülményes lesz a kukorica betakarítás. Viszont, a fentebbiek szerint szárazabb késő télre és tavaszra számíthatunk, márpedig ez ugyannyira fontos, hiszen ennek a valószínűségnek az ismeretében máshogyan ütemezzük az őszi kalászos vetést (a korábbi vetést kevésbé viseli meg a tavasz aszály, stb.). Ennek persze feltétele megint, hogy a La Nina tovább éljen, mint késő tél (a La Nina-k nagy része kora tavasszal el kezd gyengülni), meg persze az sem kizárt, hogy a tél közepén el kezd gyengülni. Ami bizonyos és aminek nagy a valószínűsége a jelenlegi ismeretek szerint, az a csapadékosabb, átlagos hőmérsékletű ősz.

NOAA/Bloomberg/AgriMarket.hu