DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

2020.07.27. 00:07

A júliusi forróság elmaradt, amit nem különösebben bán a magyar agrárium, hiszen az utóbbi lassan 20 évben - 2003-ban először - mind gyakoribb a nyáron virágzó növények számára több, mint kihívást jelentő júliusi forróság, Sőt, ez a forróság nem egyszer érkezett ez elmúlt 15 évben már júniusban, megbontva az évtizedek alatt kialakult termesztéstechnológiai alapokat. Meglehetősen enyhe júliuson és legalább átlagos csapadékot hozó augusztuson vagyunk túl.

Az elmúlt hónapok legmeghatározóbb időjárási tényezője az volt, hogy a La Nina időjárási jelenség gyakorlatilag a semmiből kezdett el kifejlődni áprilisban. Ez az időjárási jelenség is azok közé tartozik, amelyek globális időjárási következményekkel bírnak, ugyan a felmerülés helyszíne a Csendes-Óceán közepe, de még Finnországban is megváltoztatja az időjárást.

A La Nina időjárási jelenség, így utólag is megerősíthetjük, de hozta a papírformát, azaz az átlagosnál hűvösebb és legalább átlagosan csapadékos nyarat hozott – 2020. június 13. ; 2020. június 30. – a Kárpát-Medencébe. Azt is kijelenthetjük, hogy ez “létfontosságú” volt a hazai szántóföldi növénytermesztésnek – ezt nyilván nem mondhatják el a Balaton parti éttermek -, mivel képes volt akkora mértékű kármentésre a búzában és az őszi vetésekben, hogy régiótól függően közepes illetve erős közepes termés lett a vége, nyilván az elmúlt napok esői nem tettek jót a még kinn lévő búzáknak. Hasonlóan mentette meg az évet a kukoricán és a napraforgón keresztül, különösen az előbbi esetén, hiszen az idei évi időjárás május közepétől sokkal inkább hasonlított a ’80-as és ’90-es évek időjárásához, azaz volt rendszeres csapadék és csak nagy ritkán érte el a maximális napi hőmérséklet a 32-33 celsius fokot. Tény és való az is, hogy 20 évvel ezelőtt a kukoricák legalább 50-70 FAO számmal alacsonyabbak voltak és az is igaz, hogy április 20 előtt nem vetettek akkoriban, de most az egyenleg azért azt hozza ki, hogy kicsit el vannak maradva a kukoricák (pláne ilyen csapadékos időjárásban). Az viszont szomorú, hogy egy La Nina időjárási jelenségre van szükség ahhoz, hogy ne legyen elviselhetetlenül forró a nyár.

Májusi és júniusi elemzéseinkben is felhívtuk arra a figyelmet, hogy a legnagyobb kérdés az, hogy a La Nina képes-e tovább fejlődni és ha igen, milyen erős lesz. Optimális esetben – az optimálist természetesen a Kárpát-Medencére értjük, több régióban komoly problémákat jelentene – kitart a tél folyamán, majd lassan tova tűnik. Összehasonlítva a korábbi képekkel – 2020. június 30. -, a lentebbi, 2020. július 23-ai képen az látszik, hogy dél-amerikai kiindulópontjában erősödött ugyan, de ez az erősödés nem tudott megjelenni az igazán fontos 130-170. hosszúsági fok között (ellipszissel jelölve):

Az agrárvállalkozások tekintete már az őszi betakarításokra és repcével hamarosan kezdődő őszi vetésekre tekint, ezért elsődleges fontosságú, hogy a La Nina meddig tart ki. Ugyan elég gyengécske, de még képes volt pont arra az utóbbi hetekben és még a napokban is, hogy befolyásolja a fő észak széláramlatot (jetstream). A választóvonal, hogy pont befolyásolja vagy pont nem, a kettő között nagy a különbség: pont annyi, hogy hűvös csapadékos őszünk lesz vagy átlagos, azaz lehet ilyen is meg olyan is. Nem mindegy a tervezés szempontjából.

Augusztus folyamán részletesen beszámolunk a kilátásokról.

NOAA/AgriMarket.hu


Kapcsolódó cikkek

AgriMarket.hu döntéstámogató rendszer

Összhangban az agráriummal, összhangban az árupiacokkal.
Az AgriMarket.hu döntéstámogató rendszere, szakterületén nem csupán piacvezető, szolgáltatásával évek óta egyedülálló Magyarországon.